Magyarország NATO-népszavazása elõtt a NATO-csatlakozást szorgalmazó propagandát a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztéri

Magyarország NATO-népszavazása elõtt a NATO-csatlakozást szorgalmazó propagandát a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, a Belügyminisztérium mintegy 170 millió forinttal támogatta közpénzekbõl. Ebbõl a pénzbõl fizették a rádió- és TV-mûsorok, valamint a sajtó NATO melletti agitációjának jelentõs részét. Ennek során törvénysértések sorozata történt: ismételten megsértették a közbeszerzési törvényt, a médiatörvényt, a reklámtörvényt. A törvénysértések elleni panaszok elbírálását és a törvénysértések tényének megállapítását számos esetben a népszavazás utánra halasztották. A törvénysértések elítélése egyetlen esetben sem tartalmazott anyagi vagy személyi felelõsségrevonást.

Kiadványunk a törvénysértések dokumentumaiból közöl válogatást. A dokumentumok bizonyítják, hogy Magyarország NATO-tagsága törvénysértések sorozatán alapszik.

TARTALOM

A Magyar Köztársaság NATO-kommunikációs stratégiája

Kérelem a NATO-kommunikációs stratégiák közérdekû adatainak alkotmányossági vizsgálatára (X. 13.)

Közpénzekbõl támogatott NATO-propaganda 1997-ben

Az ORTT határozata az “Atlanti Expressz” ügyében (VII. 9.)

Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalása az “Atlanti Expressz” ügyében (VII.10.)

Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalása a “Szabó család” ügyében (VII. 31.)

Kérelem az ORTT döntéseinek meggyorsítására (IX. 12.)

Az ORTT határozata az “Atlanti Expressz” ügyében (X. 2.)

Az ORTT határozata a “Szabó család” ügyében (X. 2.)

Az ORTT határozata a “Manõver” ügyében (X. 9.)

Az ORTT nyilatkozata a politikai szervek törvénysértõ mûsortámogatási törekvéseirõl

Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalása a “Família Kft.” ügyében (X. 14.)

Nyílt levél a NATOPOLY CD-ROM terjesztése ügyében (X. 20.)

Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalása a “Família Kft.” ügyében (XI. 17.)

Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalása “A négyágú csillag” ügyében (XI. 27.)

Sajtónyilatkozat a médiatörvényt sértõ NATO-propagandáról (XI. 28.)

Az ORTT Panaszbizottságának határozata a “NATO-mozaik” ügyében (XII. 5.)

Nyílt levél az Országgyûlés Külügyi valamint Kulturális és Sajtó Bizottságának a NATO-kommunikáció törvénysértései ügyében (XI. 5.)

Kérelem az Országgyûlés Kulturális és Sajtó Bizottságához a NATO-kommunikáció törvénysértései ügyében (1998. III. 5.)

Kérelem az Országgyûlés Külügyi Bizottságához a NATO-kommunikáció törvénysértései ügyében (1998. III. 5.)

Kérelem az Országgyûlés Külügyi Bizottságához a NATO-kommunikáció törvénysértései ügyében (1998. IV. 7.)

Nyilatkozat a NATO-csatlakozás költségeinek meghamisításáról (X. 26.)

Sajtónyilatkozat a Kovács László külügyminiszter elleni feljelentésrõl (XI. 13.)

Közlemény a Duna TV, Cselényi László és Kovács László külügyminiszter elleni feljelentésrõl (1998. II. 10.)

Melléklet: Nyílt levél a Magyar Katolikus Püspöki Karnak Mayer Mihály püspök úr NATO-csatlakozást támogató közleménye kapcsán (X. 27.)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NATO-KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA

(ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS)

A NATO-KOMMUNIKÁCIÓ KÖLTSÉGE ÉS A TÁMOGATOTTAK KÖRE

Magyarország NATO-csatlakozását szolgáló ún. NATO-kommunikációs stratégia költségei között magyar és külföldi pénzek egyaránt megtalálhatók. A magyar költségvetés 1997-ben 155 millió forinttal támogatja a Külügyminisztérium (112 millió forint), a Honvédelmi Minisztérium (35 millió forint) NATO-kommunikációs stratégiáját, és a Belügyminisztérium (8 millió forint) NATO népszavazást propagáló kampányát. Ezen felül a kormány tartalék alapjából rendszeresen anyagi támogatást nyújt proatlanti rendezvények tartásához (becsült összeg 20 millió forint) és a NATO népszavazást támogató valamennyi parlamenti párt - szintén költségvetési támogatásai terhére - összesen mintegy 10 millió forint értékben (becsült adat) költ a NATO népszavazási kampányra. A NATO-tagság ügyét szintén propagáló álcivil szervezetek (Magyar Atlanti Tanács, Manfred Wörner Alapítvány, Honvédség és Társadalom Baráti Kör, TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület, Európa Ház Egyesület, Magyar Békeszövetség) NATO-tagságot támogató rendezvényeikhez költségvetési, banki, vállalati és vállalkozói valamint külföldi pénzeket (brüsszeli NATO-központ, amerikai és nyugat-európai alapítványok) vesznek igénybe. (Ezek becsült összege összesen 20 millió forint.) A NATO-bõvítésében érdekelt fegyvergyártó cégek (vadászrepülõgép, rakéta és rádiólokációs valamint kommunikációs eszközöket gyártó cégek) 1997-ben reklám- és marketing-költségeik terhére mintegy 200 millió forintot (becsült adat) költöttek közvetlen és közvetett formában Magyarország NATO-tagságának elérésre. A NATO-csatlakozás elérésére szánt állami támogatás tehát mintegy 175 millió forintot, míg a magyar és a külföldi támogatás együttvéve összesen mintegy 500 millió forintot tesz ki.

A NATO-kommunikáció stratégia keretében napilap-mellékletek, televíziós és rádiós mûsorok, cikkszolgálati összeállítások és cikksorozatok, kiadványok, oktatási, illetõleg oktatást segítõ projektek, rendezvények, újságírók tájékoztatási programjai kapnak támogatást. Az írott sajtóban megjelenõ NATO-anyagok 98-100 százalékban, a támogatott elektronikus médiában közölt mûsorok 100 százalékban, a kiadványok (közte tudományos kiadványok), oktatási projektek, rendezvények és az újságírók tájékoztatási programjai szintén 100 százalékban közölnek kizárólag NATO-csatlakozást támogató anyagokat.

A NATO-KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A TÖRVÉNYEK

A NATO-kommunikációs pénzek szétosztása és a NATO-csatlakozás népszerûsítése számos magyar törvényt sért. A Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által szponzorált néhány TV- és rádiómûsorról (Atlanti Expressz, Szabó család, Interurban, Família Kft. stb.), az Alba Kör és mások panaszai nyomán az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egybehangzóan kijelentette, hogy azok több ponton megsértik a médiatörvényt. (A mûsorok a médiatörvény megsértésével anyagi támogatást fogadtak el és nem tettek eleget a médiatörvényben, a tájékoztatással kapcsolatban elõírt kiegyensúlyozottság követelményének.) Ezek alapján megállapítható, hogy a két minisztérium által támogatott több tucat rádió- és TV-mûsor mindegyike törvénysértõ és azok nagy többsége nem objektíven tájékoztat.

A két minisztérium minden olyan esetben megsértette a közbeszerzési törvényt (pl. Atlanti Expressz, Família Kft.) amikor a közbeszerzésrõl szóló törvény kötelezõ pályáztatási elõírásának nem tettek eleget.

A fegyvergyártó cégek által történõ támogatások esetenként megsértik a reklámtörvényt (pl. NATO-Poly címû CD-ROM).

A Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium nem tartja magára nézve kötelezõnek az ORTT döntéseit és a mûsorok törvénytelen támogatásokat továbbra is folytatja.

TÖRVÉNYSÉRTÕ BEAVATKOZÁSOK ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

A Magyar Televízió Rt. elnöknek felvetése és a Külügyminisztérium politikai államtitkárának javaslata nyomán az Országgyûlés Külügyi Bizottsága egyhangúlag (!) úgy döntött, hogy levélben javasolja az ORTT törvénysértéseket megállapító egyik döntésének (Atlanti Expressz) felülvizsgálatát. Ez a rendszerváltás elõtti, pártállami módszereket idézõ, direkt beavatkozás (kézi vezérlés) szerves folytatása és az ORTT befolyásolására tett kísérletnek minõsül. Mivel az ORTT a pártoktól függetlenül mûködõ és kizárólag a törvényeknek alárendelt szervezet, Peták István, Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István, valamint a Külügyi Bizottság megsértette az alkotmányos demokrácia írott és íratlan szabályait.

A NATO népszerûsítését nyíltan vagy burkolt formában vállaló álcivil szervezetek úgy jutnak pénzekhez, hogy saját tagjaik diszponálnak a költségvetési pénzek felett, maguk között osztják azokat szét, továbbá magas rangú állami vezetõk ajánlásai alapján jutnak külföldi állami és alapítványi támogatásokhoz.

A NATO-KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁGA

A Külügyminisztérium határozottan elutasította az Alba Kör azon javaslatát, hogy a NATO-kommunikációs pénzeket osszák meg a NATO-tagságot elutasító és azt támogató civil (!) szervezetek között, továbbá, hogy a közpénzekbõl finanszírozott, közérdekû adatoknak minõsülõ támogatások listáját hozzák nyilvánosságra. Mivel ez utóbbi esetben a KüM ismételten elhárította a közérdekû adatok közzétételére tett javaslatunkat, az Alba Kör ez ügyben az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult. A KüM, miután az 1997-ben rendelkezésére álló 112 millió forint 80 százalékát szétosztotta, szeptemberben - az Alba Kör javaslata nyomán - nyilvánosan közzétette ezzel kapcsolatos pályázati feltételeit.

Az írott sajtó egyoldalú NATO-csatlakozás megjelenítése miatt az Alba Kör nyílt levélben fordult a két legnagyobb újságírói szervezethez. (Mindkét szervezet október végén terjeszti saját közgyûlése elé azon javaslatunkat, hogy lépjenek fel a szólás- és véleménynyilvánítási-, valamint a sajtószabadság megsértése ellen.) Javaslatunk nyomán a Nyilvánosság Klub monitoring, tartalomelemzõ vizsgálat lefolytatását határozta el.

Budapest, 1997. október 16.

Csapody Tamás

Kérelem a NATO-kommunikációs stratégiák közérdekû adatainak alkotmányossági vizsgálatára

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSA

Tisztelt Majtényi László!

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló I993. évi LlX. törvény 16.§ (1) bekezdése alapján fordulunk Önhöz, mivel megítélésünk szerint a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma az ún. NATO-kommunikációs stratégiák kapcsán tanúsított eljárásaik, ennek során hozott intézkedései, illetõleg az intézkedések elmulasztása következtében alkotmányos jogainkka1 összefüggésben sérelem ért minket, mivel közigazgatási jogorvoslati lehetõség nincs számunkra biztosítva.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma részére az Országgyûlés 1997-ben 112 millió forintot szavazott meg azért, hagy a minisztérium megvalósítsa a NATO-kommunikációs stratégiáját. Ettõl az összegtõl teljesen függetlenü1, szintén 1997-ben az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma részére, szintén NATO-kommunikációra és a hadsereg média-arculatának javítására 35 millió forint felhasználását tette lehetõvé.

Az Alba Kör 1997. június 30-án kelt levelében megkereste a Külügy-minisztérium illetékes vezetõjét, Eörsi Mátyás politikai államtitkár urat, azért, hogy egy hivatalos megbeszélés keretében - egyebek mellett - elérje azt, hogy a tárca kommunikációs stratégiájából támogatást kapott projektek neve és a támogatások összege nyilvánosságot kaphasson. Megkeresésünk nyomán az államtitkár úrral hivatalos megbeszélésre került sor 1997. július 31-én. Eörsi Mátyás államtitkár úr ekkor szóbeli ígéretet tett arra, hogy megfontolás tárgyává teszi azt, hogy a NATO-kommunikációs stratégia által támogatott projektek tételes listáját a minisztérium közzé teszi-e vagy sem. Miután ezen kérésünk szeptember közepéig nem teljesült, 1997. október elsején telefonon megkerestem az államtitkár urat, aki arról tájékoztatott, hogy a tárcának nem áll szándékában ezen közérdekû adatok nyilvánosságra hozatala. Úgy ítéljük meg, hogy az állampolgárok pénzébõl, illetõleg a költségvetésbõl, a külügyi és a honvédelmi tárca által finanszírozott NATO-kommunikációs stratégiák kiadási oldala, vagyis az, hogy milyen célra, milyen projekt, mennyi pénzt kapott, közérdekû adatnak minõsül. Ezekrõl való tételes és pontos tájékoztatását nem lehet megtagadni, illetõleg nem lehet az intézkedések elmulasztása okán elhallgatni. Mindezek miatt kérjük, hogy a nevezett törvény 16.§ (2) bekezdése szerint, az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszûntetése érdekében hivatalból eljárni szíveskedjék.

Tisztelettel

Budapest, 1997. október 13.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

KÖZPÉNZEKBÕL TÁMOGATOTT NATO-PROPAGANDA 1997-BEN

A Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által az adatvédelmi biztos felszólítására 1998-ban közölt adatok (zárójelben a szerzõdéses összeg):

TV 20 Kft.: "Biztonsági zóna" címû mûsorsorozat (1 000 000 a HM-tól)

TV 20 Kft.: "Biztonságos zóna" cimû mûsor (500 000 a KüM-tól)

Szabad Föld: cikksorozat (1 000 000)

Ferenczy Europress Budapest Kiadó: "Atlanti krónika" címû tudósítások (5 000 000)

Nõk Lapja: "Megújult Honvédség" címû cikksorozat (3 000 000)

Rubicon: "Az európai intézményrendszer és történelmi elõzményei" címû cikksorozat (400 000 a HM-tól)

Rubicon: tematikus különszám (574 000 a KüM-tól)

Top Gun: “Úton a NATO-hoz" címû cikksorozat (400 000)

A P & B Rt.: "Információk a NATO-csatlakozásról" címû cikkek (2 500 000)

Kápé Kiadó Kft.: “Csatlakozásunk a NATO-hoz" címû tudósítások (500 000)

2 Zsiráf Kiadó: "Európai integráció kérdései" címû cikksorozat (360 000 a HM-tól)

2 Zsiráf: cikksorozat (540 000 a KüM-tól)

Pesti Vicc: karikatúra-sorozat (500 000 a HM-tól)

Pesti Vicc: karikatúra (150 000 a KüM-tól)

Krónikás Kiadó: Írások a NATO-ról (300 000)

Hungária Szuperinfo: Felhívás (1 000 000)

Magyar Hírlap: "NATO-sarok" címû sorozat (2 800 000 a HM-tól)

Magyar Hírlap: NATO-melléklet (3 000 000 a KüM-tól)

SÉD TV: vitamûsor (400 000)

Európa Stúdió Kommunikációs Kft.: CD-rom (7 000 000 a HM-tól)

Európa Stúdió Kommunikációs Kft.: film kábel- és helyi tévék számára (4 800 000 a KüM-tól)

Honvédelmi Minisztérium: Internet honlap (1 400 000)

DELTA-97 gyakorlat: "Nyitott laktanyák" címû vidám show-mûsor (1 497 000)

"Puska" címû kiadvány (tájékoztató sorkatonáknak) (1 000 000)

HM Zrínyi Kiadó: a "Magyarok az IFOR-ban, SFOR-ban" 8 oldal angol nyelvû ismertetõvel ellátott változata (1 000 000)

A magyar szárazföldi és légi haderõt, a NATO kompatibilitást, a békefenntartást (IFOR) bemutató film (6 776 000)

A brüsszeli NATO központ "Mi a NATO" címû kiadványának magyar változata (750 000)

ZMNE Stratégiai Védelmi Kutató Intézet: "Biztonságpolitikai kézikönyv" (790 000)

”Média és közszereplés” címmel intenzív kommunikációs tréning (2 200 000)

Aurea Kiadó: "100 kérdés 100 válasz a NATO csatlakozásról" c. kiadvány (975 000)

Nyugdíjasok Országos Képviselete: Hírlevél (PR-kiadvány) (815 000)

Magyar Nõk Szövetsége: nõi fórumok a népszavazás elõtt (600 000)

Jogvédõ Egyesületek Szövetsége: Lakossági Fórum (600 000)

Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központja: Tanulmány a NATO-csatlakozás költségeirõl (560 000)

Szféra Kft.: III. Városi Polgármesterek Randevúja, Vác (1 000 000)

Magyar Atlanti Tanács: Euro-atlanti politikai füzetek (370 000)

Magyar Atlanti Tanács: Marshall-terv konferencia (1 500 000)

Magyar Atlanti Tanács: középiskolai tanulmányi csomag (kiadvány) (3 574 000)

Magyar Atlanti Tanács: “A csatlakozás gazdasági vonatkozásai” (rendezvény) (1 500 000)

Magyar Atlanti Tanács: vidéki atlanti klubhálózat létrehozása (480 000)

SVKI (Charta Press): "Mi a NATO?" c. kiadvány (718 000)

SVKI: Biztonságpolitikai kézikönyv (1 000 000)

SVKI: Védelmi Tanulmányok c. kiadványsorozat két füzete (500 000)

Páneurópai Unió Magyar Egyesülete: fórumok (750 000)

TIT: Õszi egyetem c. rendezvénysorozat (300 000)

TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület: Felsõoktatási speciálkollégiumok (350 000)

TIT Biztonságpolitikai Akadémia: 7 rendezvény (115 000)

TIT Hadtudományi és Felsõoktatási Biztonságpolitikai Egyesület: speciálkollégiumok (1 500 000)

Európa Ház Egyesület: Biztonságpolitikai társadalmi fórumok (900 000)

Európai Újságírók Szövetsége: konferencia szervezése (179 000)

Honvédség és Társadalom Baráti Kör: lakossági fórum (1 000 000)

Társadalmi Egyesületek Szövetsége: lakossági fórum (1 500 000)

Dr.Molnár-Dr.Lukács Bt.: elõadás-sorozat (500 000)

Janus Pannonius Tudományegyetem: "Mielõtt szavazNATO-k" (konferencia) (750 000)

Danubius Rádió: NATO Top 5 (1 500 000 a KüM-tól)

Danubius Rádió: NATO-Top 5 (1 978 000 a HM-tól)

Élet és Tudomány: cikksorozat (400 000)

Világgazdaság: NATO melléklet (2 500 000)

MTI-Press: NATO cikksorozat (2 277 500)

Társadalmi Szemle Alapítvány: cikksorozat (300 000)

Nemzeti Média Kft: Új Magyarország (460 000)

Napi Gazdaság Kiadó Kft.: cikksorozat (1 500 000)

Napi Gazdaság Kiadó Kft.: színes melléklet (500 000)

Erasmus Kft.: cikksorozat az Ifjúsági Magazinban (450 000)

Váci Madách Mûv. Központ: tv- és rádiómûsor (660 000)

Gyula Televízió: tv-mûsor (660 000)

Balaton Televízió: tv-mûsor (880 000)

Nap TV: "Riporter kerestetik" NATO- és EU-feladatokkal (1 950 000)

Nap TV: NATO-blokk a Napkeltében (4 500 000)

Nap TV : NATO-kvíz a Napkeltében (4 000 000)

Duna TV Rt.: NATO-sorozat (2 300 000)

MTV Rt.: Atlanti Expressz (9 000 000)

Ismeretterjesztõ Filmtársulat: iskolai videofilm program (2 435 000)

MTM-SBS Rt.: TV2 NATO-mûsorai (4 000 000)

BNL Vagabunds: "Az Egyesült Államok és a NATO" c. TV-film (500 000)

Magyar Nemzet: Atlanti Körben c. melléklet (4 800 000)

Népszabadság: Euro-atlanti melléklet (4 000 000)

Népszava: NATO-melléklet (4 750 000)

P+B Média: Kurír tematikus oldal (2 600 000)

Violin BT.: "Három kívánság" c. TV-mûsor (587 000)

MR Rt. KAF: Atlantic Bound (160 000)

MR Rt. KAF: Határok nélkül (120 000)

MR Rt. KAF: "Szülõföldünk" (60 000)

MR Rt. Regionális Adások Igazgatósága: vidéki rádióstúdiók NATO-mûsorai (778 000)

MR Rt. Dokumentációs Igazgatóság: Hanganyag gyûjtése az USA-ban (280 000)

MR Rt.: Kossuth Rádió külpolitikai mûsorai (448 000)

MR Rt. Kabarészínháza: Rádiókabaré (500 000)

MR Rt. KAF: NATO-mûsorok oroszul (300 000)

MR Rt. KAF: NATO-mûsorok németül (300 000)

MR Rt. KAF: NATO-mûsorok angolul (300 000)

MR Rt. KAF: Szülõföldünk, NATO-mûsor külföldi magyaroknak (600 000)

Greger-Delacroix: Tények Könyve - NATO (2 750 000)

Déli Hírlap Kft.: heti melléklet (800 000)

Róna Rádió: körkapcsolásos NATO-mûsor (800 000)

Diórádió Gyöngyös Kft.: interjú- és kvízmûsorok (350 000)

Accursius Jogászegylet: a "Colléga" c. diáklap melléklete (150 000)

Kiállításokon való részvétel (4 833 000)

Közvélemény-kutatások (5 556 000)

Dologi költségek (a Külügyminisztérium által megrendelt kiadványok nyomdai költségei, a stratégia végrehajtásában közremûködõ szakértõk díjazása) (5 992 000)

Az ORTT határozata az “Atlanti Expressz” ügyében

Az Országos Rádió és Televízió Testület 162 /97. sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Magyar Televízió Rt Atlanti Expressz címû mûsorának a Külügyminisztérium által való támogatása ügyében meghozta az alábbi határozatot:

A Magyar Televízió Rt Külpolitikai Stúdiójának Atlanti Expressz címû mûsorához a Külügyminisztérium által nyújtott pénzbeli hozzájárulás elfogadása megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 18., 25. és 75.§-ában foglaltakat. Ezért az Országos Rádió és Televízió Testület a médiatörvény 112.§ (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.

A határozat ellem fellebbezésnek helye nincs, arciak felülvizsgálatát a kézhezvételtõl számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás

Az Országos Rádió és Televízió Testület saját hatáskörben vizsgálta a MTV Rt Külpolitikai Stúdiója által készített Atlanti Expressz címû sorozatát. E vizsgálat során megállapította, hogy a MTV Rt a mûsor készítéséhez a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumától kapta a pénzt.

A Testület megállapította: azzal, hogy a MTV Rt pénzbeni támogatást fogadott el egy mûsor készítéséhez az állam egyik szervétõl, súlyosan sérti egyrészt a törvény szellemét, másrészt a törvény 75.§.(1) - (2) bekezdését, amely meghatározza azokat az eseteket, melyben az állam pénzt adhat a mûsorszolgáltatóknak: "Az állam a központi költségvetés ’Országgyûlés’ fejezetében a részvénytársaságokat - a közalapítványok útján - a mûsorterjesztési költségeiknek megfelelõ összegû támogatásban részesíti".

Ezen kívül: "Az állam a központi költségvetés ’Országgyûlés’ fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a mûvészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti."

Megállapítható továbbá, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a törvény 25.§-át is, amely meghatározza, hogy közszolgálati mûsorszolgáltatásban mely mûsorszámok támogathatóak.

A közszolgálati mûsorszolgáltatók államtól és kormánytól való függetlenségének és szabadságának követelménye, s így a törvény szelleme sérült azáltal, hogy a kifogásolt sorozat - a fenti módon - állami, költségvetési pénzbõl jött létre.

A határozat bírósági felülvizsgálatát a Rtv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1997. július 9.

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának állásfoglalása az „Atlanti Expressz” ügyében

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága 4. számú eljáró tanácsa megállapítja, hogy az MTV Rt. "Atlanti Expressz" címû sorozatának 1997. június 19-i adása megsértette az 1996. évi I. törvény 4.§-ban foglaltakat, erre tekintettel a Panaszbizottság a panaszos ALBA KÖR (1461. Budapest, Pf. 225.) panaszának helyt ad.

A fentiekre tekintettel a Panaszbizottság kötelezi az MTV Rt. Külpolitikai Stúdióját, hogy jelen állásfoglalás jogerõre emelkedésétõl számított 48 órán belül értékelõ magyarázat, kommentár nélkül tegye közzé:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága megállapítja, hogy az MTV Rt. ’Atlanti Expressz’ címû mûsorsorozatának 1997. június 19-i adása is megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény azon közszolgálati mûsorszolgáltatóra vonatkozó elvét, mely szerint a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

A jogsértést a mûsorszolgáltató az által követte el, hogy a panaszolt mûsorban is kizárólagosan olyan álláspontot jelenített meg, amely a hatalmi elit álláspontját tükrözi a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében, ennek pozitív és feltétien szükségességét reprezentálta a mûsor.

A mûsorszolgáltató jogsértést követett el a fentieken túlmenõen azzal is, hogy a Külügyminisztériumtól olyan pénzbeli támogatást fogadott el a mûsorsorozatra vonatkozóan, amely mûsortípus támogatása az 1996. évi I. törvény 25.§-a értelmében nem támogatható."

Jelen állásfoglalással szemben az 1996: I. törvény 51.§. (1) bekezdése értelmében annak közlésétõl (kézhezvételétõl) számított negyvennyolc órán belül - Panaszbizottság útján - jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni az Országos Rádió és Televízió Testülethez (1088. Budapest, Reviczky u. 5.)

Indokolás

A panaszos Alba Kör 1997. június 20-án kelt panaszával az MTV Rt. Külpolitikai Stúdió "Atlanti Expressz" címû sorozatát, valamint ténylegesen ezen sorozat 1997. június 19-én sugárzott adását panaszolta azzal, hogy ezen mûsor kizárólagos célja a lakosság meggyõzése a NATO-bõvítés és Magyarország NATO-tagsága elkerülhetetlenül szükséges voltáról.

A mûsor a magyar lakosság esetleges megosztott véleményét nem tükrözi, és csak olyan véleményeket jelenít meg, amelyek a NATO-csatlakozás feltétlen szükségességét, igenlését tükrözik. A panaszos kifogásolta továbbá, hogy a mûsorszolgáltatót a mûsor elkészítésében a Külügyminisztérium támogatta és a támogatás tényének a feltüntetésére a mûsorban nem került sor.

A Panaszbizottság 4. számú eljáró tanácsa megállapítja, hogy a panaszos panasza alapos, miután a Külpolitikai Stúdió mûsorsorozata és panaszolt mûsora is kizárólag a NATO-csatlakozás mellett állást foglaló véleményeket jelenítette meg, a mûsorszerkesztés elvei úgy érvényesültek, hogy a csatlakozás szükségességérõl nem informálni, hanem meggyõzni kívántak, mindvégig a mûsort megrendelõ és a NATO-csatlakozás népszerûsítését kívánó Külügyminisztérium álláspontját igyekezett erõsíteni és népszerûsíteni.

A tárgyaláson megjelent Izbéki Gábor, a Külpolitikai Stúdió vezetõje személyes elõadása alapján - aki a Panaszbizottságot tájékoztatta arról, hogy a Külügyminisztérium 9 millió forintot biztosított a mûsor részére, amelybõl 7 millió forint már átutalásra is került, továbbá arról is, hogy a Külügyminisztérium meghívásos pályázat keretében, névre szóló felhívással kereste meg az MTV Rt. Külpolitikai Stúdióját - a Panaszbizottság eljáró tanácsa számára a sugárzás célzott idõpontján felül egyértelmûvé tette azt, hogy az adott mûsor céltámogatásáról van szó, amely támogatás az 1996. évi I. törvény 25.§-a értelmében kizárt, mivel e törvényhely egyértelmûen meghatározza miszerint:

· vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok;

· mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok;

· a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok;

· az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok támogathatóak.

A fentiekre tekintettel a Panaszbizottság 4. sz. eljáró tanácsa az 1996. évi I. törvény figyelembevételével megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatást nyújtott az "Atlanti Expressz" címû mûsorsorozathoz, mely tény elhallgatásával a mûsorszolgáltató a közvéleményt megtévesztette, egyoldalúan tájékoztatta.

Tekintettel azon tényre, hogy az ORTT Panaszbizottsága kebelbeli tanácsa az Alba Kör panaszos "Atlanti Expressz" címû sorozat korábbi adásaival kapcsolatos panaszának már hasonló okok miatt helyt adott, a Panaszbizottság 4. sz. eljáró tanácsa az 1996. évi I. törvény 50.§ (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága ismételt sérelmének okán kezdeményezi az ORTT Testületénél a mûsorszolgáltatóval szembeni bírság kiszabását. A bírság kiszabására való javaslattételt indikálja az, hogy a mûsorsorozat és ennek június 19-i adása is támogatott mûsorszám és a fentiekben leírt módon az 1996. évi I. törvény 4.§ (1) bekezdésében és a 23.§ (2), (3) bekezdésében megfogalmazott követelményeket is ismételten sérti.

Jelen állásfoglalás a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 48.§ (3) bekezdésén, 49.§ (3) bekezdésén és 50.§ (3) bekezdésén alapszik.

Budapest, 1997. július 10.

Ügyiratszám: 22-1-1594/97

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának állásfoglalása a „Szabó család” ügyében

Az Alba Kör (1461. Budapest, Pf. 225.) által 1997. július 4-én benyújtott panaszának, amelyet a Magyar Rádió Rt. "Szabó család" címû mûsorsorozatának 1997. áprilistól júliusig terjedõ idõszakban elhangzott mûsorai ellen terjesztette elõ, a Panaszbizottság l. számú eljáró tanácsa helyt ad.

A Panaszbizottság kötelezi a mûsorszolgáltatót, hogy jelen állásfoglalás jogerõre emelkedését követõ 48 órán belül a "Szabó család" címû mûsorban az alábbiakat, értékelõ magyarázat nélkül tegye közzé:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának eljáró tanácsa az Alba Kör által indított panaszeljárásban megállapította, hogy a Magyar Rádió Rt. "Szabó család" címû mûsorsorozatának 1997. április és július közötti folytatásai megsértették a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1. törvény 3.§ (1), 4.§ (1) bekezdéseiben, 25.§-ában és 75.§-ában foglalt rendelkezéseit. A tájékoztatásnak sokoldalúnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, a kisebbségi álláspontoknak, illetve az eltérõ véleményeknek is hangot kell adnia. Ezekkel a követelményekkel szemben a mûsorszolgáltató Magyarország NATO-tagsága melletti propagandát fejtett ki. A mûsor támogatott mûsornak minõsül, erre vonatkozóan tegye közzé, hogy a mûsor támogatója a Külügyminisztérium."

Jelen állásfoglalással szemben az 1996. évi I. törvény 51.§. (1) bekezdése értelmében annak közlésétõl (kézhezvételétõl) számított negyvennyolc órán belül - Panaszbizottság útján - jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni az Országos Rádió és Televízió Testülethez (1088. Budapest, Reviczky u. 5.)

Indokolás

A panaszos panaszában elõadta, hogy a megjelölt mûsorok a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatása nyomán foglalkoztak a NATO-tagság kérdésével, valamint, hogy megsértették a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.

A panaszos panaszához csatolta az 1997. június 26-án egy, a Magyar Hírlapban megjelent cikk másolatát, amelyben Császár Tibor a Külügyminisztérium Kommunikációs Munkacsoportjának vezetõje kijelenti, hogy a panaszos által megjelölt idõszakban a "Szabó család" c. mûsort a Külügyminisztérium 400 ezer forinttal támogatta. A panaszos szerint ily módon a megjelölt mûsorszámok támogatottnak minõsülnek, ugyanakkor a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 25.§-a az ilyenfajta támogatást nem teszi lehetõvé.

A panaszos panaszához csatolta a Külügyminisztérium Integrációs államtitkárságának "Tájékoztató az Észak-Atlanti szerzõdés szervezetéhez való csatlakozást elõkészítõ kommunikációs stratégia irányelveirõl" szóló tanulmányát is. A tanulmány szerint a magyarországi vidéki, alacsony iskolai végzettségû és nõi lakosság különösen keveset tud a NATO-tagsághoz kapcsolódó kérdéskörrõl, ezért a Munkabizottság a "Szabó család" címû rádiósorozatnak is, amely leginkább a megjelölt réteget célozza meg, támogatást szavazott meg.

Az eljáró tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján - a "Szabó család" mûsorsorozat 1974., 1975. és 1978. folytatásának meghallgatása után - egyértelmûen arra a következtetésre jutott, hogy a megjelölt mûsorszámok Magyarország NATO-csatlakozását Magyarország történelmében kizárólag pozitív fejleményként értékelik, semmiféle ellenvéleményt vagy kifejezetten ezzel ellentétes álláspontot nem juttatnak kifejezésre.

A bizonyítás során meghallgatott folytatásokban a mûsor szereplõi felvetik: "a NATO-csatlakozás szükségességének kérdését. Véleményükként hangzik el, hogy a NATO-csatlakozás jó lesz Magyarország számára, gyermekeink, unokáink jövõje szempontjából fontos. Magyarország kis ország, magunkban gyengék vagyunk; szükségünk van nyugati ernyõre. Felhozzák Svájc, mint semleges ország példáját, amely szerint az ottani állami költségvetésében a semlegesség rendkívül nagy kiadásokat okoz, szemben a NATO-tagsággal, mely kevesebb kiadással jár. Magyarország elõtt most megnyílt a NATO-csatlakozás lehetõsége, mégis ódzkodunk tõle, pedig a NATO-tagság fejlett és erõs hadsereget jelent. Magyarországot eddig senki nem védte meg; a NATO-tagság fejlõdést, lökést, lendületet nyújtana Magyarországnak. Szellemi, gazdasági felzárkózást, munkalehetõségeket is jelentene, a jól képzett informatikában járatos fiatalok szerzõdéses alapon visszamehetnének a hadseregbe. Nincs más járható út Magyarország számára, és amennyiben a parlamenti pártok is egyetértenek ebben a kérdésben, úgy Magyarország NATO-tagsága sem lehet kérdéses".

Az elhangzottakból tehát a NATO-tagság feltételek nélküli igenlése cseng ki, erõsen a hallgatók érzelmeit megcélozva. A "Szabó család" mûsora mûfaji jellegzetességei folytán nem alkalmas objektív tájékoztatásra, a napi politikai kérdésekben.

Az eljáró tanács a fentiek alapján megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdését.

A Panaszbizottság az elõterjesztett panasz kapcsán állást foglalt a mûsor támogatottsága kérdésében is.

Ezzel összefüggésben az 1996. évi I. törvény 25.§-át és 75.§-át, illetve a törvény egészének szellemét figyelembe véve a megjelölt mûsorszámokat támogatott mûsorszámoknak értékeli.

A fentiek alapján a mûsorszolgáltató megsérti a már hivatkozott törvény 3.§ (1) bekezdését is, vagyis ez esetben a mûsor tartalmát nem önállóan határozta meg.

Budapest, 1997. július 31.

Ügyiratszám: 22-1-1635/97

Kérelem az ORTT döntéseinek meggyorsítására

DR. RÉVÉSZ T. MIHÁLY

ORSZÁGOS RÁDIÓ és TELEVÍZIÓ TESTÜLET

Igen Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelettel szeretnénk értetlenségünknek hangot adni azért, amiért az ORTT, az elé került és az Alba Kört érintõ panaszok ügyében mind ez ideig nem hozott döntést.

Mint az ismeretes, az Alba Kör legelsõ, az Atlanti Expressz címû tévémûsor ügyében hozott Panaszbizottsági állásfoglalást (ügyiratszám: 22-1-596/97) a T. ORTT hatályon kívül helyezte, mivel megítélése szerint a panaszunk beadásával öt napot késtünk. A T. ORTT döntésével bár nem értettünk egyet, azt tudomásul vettük. Azóta azonban azt tapasztaljuk, hogy a T. ORTT saját esetében nem tartja ilyen szigorúan be a médiatörvény határidõkre vonatkozó szabályait. A médiatörvény ugyanis azt is kimondja, hogy "a Testület a jogorvoslati kérelmekrõl nyolc napon belül határoz" (51. szakasz /2/).

A nevezett szakasz értelmében a "Szabó család" címû mûsorsorozat esetében (ügyiratszám: 22-1-1635/97) másfél hónapos, az Atlanti Expressz (II.) címû tévésorozat esetében (ügyiratszám: 22-1-1594/97) két hónapos, a "Manõver" címû tévémûsor esetében (ügyiratszám: 22-1-1496/97) több mint két hónapos késésben van a T. ORTT. Bár a médiatörvény nem nevesít határidõt, a T. ORTT határozatában (ügyiratszám: 35/97. sz.) szereplõ, az Atlanti Expressz esetében külön eljárás keretei között lefolytatandó ún. monitoring vizsgálat befejezésére, de mindazonáltal úgy ítéljük meg, hogy az Atlanti Expressz Önöknél videó-kazettán lévõ 12, egyenként 15 perces adásának vizsgálata az azóta eltelt közel három hónap alatt elvégezhetõ lett volna.

Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a T. ORTT nagy horderejû ügyekkel van folyamatosan elfoglalva és leterheltsége nyilván maximális, továbbá, hogy az Önök által írásban jelzett egy hónapos nyári szünet is ezen idõszakra esett. Viszont mindezen, esetleg halasztó körülményekrõl a médiatörvény nem tesz említést, másrészt ezek figyelembevételével is túl hosszúnak találjuk a törvényes határidõ túllépését.

Amikor a legnagyobb tisztelettel bátorkodunk a médiatörvény határidejének túlzott túllépése miatt szólni, akkor ezt kizárólag egyetlen ok miatt, a kérdéskör fontossága és folyamatos aktualitása miatt tesszük. Ugyanis a Magyarország NATO-tagságáról rendezendõ népszavazásra éppen az általunk panasz tárgyává tett mûsoroknak van nagy hatása, azoknak amik a T. ORTT határozatainak hiányában változatlanul az általunk panaszolt és a Panaszbizottság által elmarasztalt módon és formában készülnek. Azt gondoljuk tehát, hogy a T. ORTT késlekedése közvetlenül kihatással van a népszavazás tisztaságára és kimenetelére.

Mindezek miatt tisztelettel kérjük az ORTT-t, hogy a hatáskörébe került nevezett ügyekben mielõbb határozatot hozni szíveskedjen.

Tisztelettel

Budapest, 1997. szeptember 12.

Csapody Tamás , az Alba Kör szóvivõje

Az ORTT határozata az „Atlanti Expressz” ügyében

Az Országos Rádió és Televízió Testület 226/97. sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Panaszbizottság 22-1-1594/97. sz. állásfoglalását megváltoztatja.

Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapítja, hogy a Magyar Televízió Rt. Külpolitikai Stúdiójának Atlanti Expressz c. mûsora megsértette az 1996. évi I. tv. 4.§ (1) és 23.§ (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, mivel a NATO-t bemutató sorozatában arra törekedett, hogy a lakosságot meggyõzze a NATO-bõvítés és Magyarország NATO-tagsága elkerülhetetlenül szükséges voltáról. Ezért a Testület az 1996. évi I. tv. 50.§ (2) alapján kötelezi az MTV Rt. Külpolitikai Stúdióját, hogy a határozat kézhezvételét követõen haladéktalanul a sérelmezett mûsor vetítésével megegyezõ idõpontban, azaz 20.00 és 20.30 között az alábbi közleményt értékelõ magyarázat, kommentár nélkül tegye közzé:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy az MTV Rt. Külpolitikai Stúdiójának Atlanti Expressz c. sorozata megsértette A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény azon rendelkezéseit, melyek szerint a közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl történõ tájékoztatásnak sokoldalúnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie."

A határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtõl számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás

Az Alba Kör titkára 1997. június 20-án kifogással fordult az MTV Rt. Külpolitikai Stúdiójának vezetõjéhez az MTV 2. csatornáján sugárzott Atlanti Expressz c. 12 részes sorozat miatt. A beadvány azt kifogásolta, hogy a mûsor kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a lakosságot meggyõzze a NATO-bõvítés szükségességérõl és a NATO-tagság elkerülhetetlenségérõl. A sorozat kizárólag a NATO melletti érveket tartalmazza, és nem tükrözi a lakosságnak a NATO-val kapcsolatos megosztott véleményét, valamint a bõvítéssel kapcsolatos kételyeket.

A beadvány emellett azt is kifogásolja, hogy bár a mûsor elkészítéséhez a Külügyminisztérium nyújtott támogatást, ezt a tényt a mûsorban nem tüntették fel.

A mûsorszolgáltató a kifogásra június 25-én válaszolt. Levelében elõadta, hogy az Atlanti Expressz nem vitamûsor, hanem arra született, hogy bemutassa a NATO-t, annak történetét és mûködését, valamint az ezzel kapcsolatos külföldi álláspontokat.

Az Alba Kör az ORTT Panaszbizottságánál a kifogással azonos tartalommal 1997. június 23-án panaszt emelt. A Panaszbizottság 4. sz. eljáró tanácsa - mivel a panasz a Rtv. 49.§ (3) bekezdésében elõírt határidõ betartásának bizonyítására a június 19-i adásra hivatkozott - a panaszt kizárólag erre az egy adásra nézve bírálta el, annak július 10-én hozott 22-I-1594/97. sz. állásfoglalásában helyt adott, és a mûsorszolgáltatót közlemény közzétételére kötelezte. A Panaszbizottság a panaszt a külügyminisztériumi támogatás vonatkozásában is elbírálta.

A MTV Rt. nevében a Külpolitikai Stúdió vezetõje a Panaszbizottság eljárt tanácsának állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel élt. Kérelmében elõadta, hogy az Atlanti Expressz informáló, tájékoztató mûsor, nem agitál a NATO-csatlakozás mellett, hanem bemutatja a szervezetet, hogy a lakosság megismerje azt, és egy esetleges népszavazás alkalmával tudja, hogy mi ellen és mi mellett szavazhat. A csatolt forgatási terv tartalmazza a csatlakozással kapcsolatos ellenérveket tárgyaló részek tartalmát is.

A Testület a Panaszbizottság állásfoglalásának megváltoztatását szükségesnek tartotta, mivel megítélése szerint a Panaszbizottság eljáró tanácsa eljárása során több ízben is megsértette az 1996. évi I. tv. rendelkezéseit. A törvény 47.§ (1) bekezdése, valamint 48.§ (3) bekezdése alapján ugyanis nem tartozik a Panaszbizottság hatáskörébe az, hogy a külügyminisztériumi támogatással kapcsolatos kérdéskörrõl döntsön, hanem ennek elbírálására a 112.§ (1) alapján a Testület hatáskörébe tartozik. (A Testület egyébként 162./1997. sz. határozatában már döntött ez ügyben.)

A Panaszbizottság ezen kívül valójában nem arról döntött, ami a panasz tárgya volt. A panasz ugyanis az egész sorozatra vonatkozott, ellenben az állásfoglalás csupán egyetlen rész (a június 19-i) vizsgálata alapján született, amelyre pedig a panaszos csak a határidõk betartásának igazolása végett hivatkozott.

A panasz érdemi részét illetõen a Testület megállapította, hogy a MTV Rt. Külpolitikai Stúdiójának Atlanti Expressz címû tájékoztató-ismeretterjesztõ sorozata megsértette az 1996. évi I. tv. 4.§ (I) bekezdését, miszerint:

"A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie."

Hasonlóképpen megállapítható a törvénysértés a törvény 23.§-a vonatkozásában, amely a kõvetkezõket mondja ki:

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, ... vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. ...

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, ...

A panaszolt mûsor a fent idézett törvényhelyekben elõírt követelményeknek nem tett eleget, mivel mindvégig a NATO alapeszméjének népszerûsítésére törekszik, és a NATO-taggá válást mint a demokratikus jogállamiság kritériumát hangsúlyozza. A sorozat túlnyomó többségben a NATO tisztségviselõi, vagy a NATO-hoz való csatlakozásban valamiképp érdekeltek véleményének ad helyt.

A mûsorszolgáltató közszolgálati mûsorszolgáltató voltára tekintettel a jogsértés különösen súlyos, mivel az 1996. évi I. tv. az elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás vonatkozásában a közszolgálati mûsorszolgáltatókat és a közmûsor-szolgáltatókat illetõen további, az általános rendelkezéseken túlmenõ követelményeket is megfogalmaz. A NATO-csatlakozás témaköre emellett kiemelkedõen fontos aktuálpolitikai kérdés, amellyel kapcsolatosan a lakosság átfogó és elfogulatlan tájékoztatása elengedhetetlen. Mindezekbõl kifolyólag a Testület a mûsorszolgáltatót a fentebb ismertetett közlemény közzétételére kötelezte.

A határozat bírósági felülvizsgálatát a Rtv. 51.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1997. október 2.

Az ORTT határozata a „Szabó család” ügyében

Az Országos Rádió és Televízió Testület 42/97. sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Panaszbizottság 22-1-1635/97. sz állásfoglalása ellen a Magyar Rádió Rt által benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi határozatot:

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Panaszbizottság 22-1-1635/97. sz. állásfoglalását a kifogásolt mûsornak a Külügyminisztérium általi támogatására vonatkozó részében hatályon kívül helyezi és megállapítja, hogy a kifogásolt kérdés elbírálására a Rtv. 112.§-a alapján saját maga rendelkezik hatáskörrel. Egyebekben az állásfoglalást helyben hagyja.

A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtõl számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás

A Magyar Rádió Rt "Szabó család" címû mûsorának 1997. áprilistól júliusig tartó részei ellen az Alba Kör nyújtott be kifogást a Testület Panaszbizottságához, melyben elõadja, hogy a Magyar Rádió Rt többszörösen megsértette az 1996. évi I. tv rendelkezéseit, nevezetesen a 25.§-t, a 4.§ (1) bekezdését valamint a 23.§ (2), (3) bekezdésében foglaltakat.

A törvénysértést azáltal követte el a mûsorszolgáltató, hogy a kifogásolt mûsort a Külügyminisztérium pénzbeli támogatásával készítette a célból, hogy a NATO-ba való belépést a magyar lakosság körében népszerûsítse. Ennek következtében a mûsorban a lakosságot nem tájékoztatta, hanem manipulálta, nem informálta, hanem meggyõzni kívánta.

Az eljárás során a Panaszbizottság a tényállást helyesen állapította meg abban a részben is, hogy a mûsorszolgáltató pénzbeli támogatást fogadott el az állam szervétõl. Ennek elbírálására azonban a médiatörvény 4.§-a és 49.§-a alapján nem rendelkezik hatáskörrel. Ezért a panaszbizottsági állásfoglalásnak ezt a részét a Testület hatályon kívül kellett helyezze.

Az állásfoglalás ellen a MR Rt jogorvoslati kérelemmel élt. Ebben kérte a panaszbizottsági állásfoglalás hatályon kívül helyezését, azzal az indokolással, hogy a Szabó család címû mûsor olyan mûsorszám, amely támogatható, továbbá, hogy a mûsor nem volt kiegyensúlyozatlan, mivel késõbb elhangzott részekben ellentétes vélemények is helyet kaptak. Ezen túlmenõen a Magyar Rádió Rt más mûsorokban más megközelítésben foglalkozott a NATO-val kapcsolatos kérdéssel. A Testület a fellebbezésnek nem adott helyt, tekintettel arra, hogy annak érvelése nem helytálló.

A kifogásban és a fellebbezésben megjelölt mûsorrészek meghallgatása után a Testület megállapította, hogy a Panaszbizottság helyesen állapította meg, hogy a mûsorszámok megsértették a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Így a Panaszbizottság által megfogalmazott közleményt a mûsorszolgáltatónak közzé kell tennie az alábbiak szerint:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület az Alba Kör által indított panaszeljárásban megállapította, hogy a Magyar Rádió Rt "Szabó család" címû mûsorsorozatának 1997. április és július közötti részei megsértették a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 3.§ (1), és a 4.§ (I) bekezdésében foglalt rendelkezéseit. Azzal, hogy a fenti mûsorrészeket a Külügyminisztériumtól kapott támogatás alapján készítette, a mûsorszolgáltatás tartalmát nem önállóan határozta meg. A tájékoztatásnak sokoldalúnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, a kisebbségi álláspontoknak illetve az eltérõ véleményeknek is hangot kell adnia. Ezekkel a követelményekkel szemben a mûsorszolgáltató Magyarország NATO-tagsága melletti propagandát fejtett ki. Ennek oka a Külügyminisztériummal kötött támogatási megállapodás."

Jelen kifogás elbírálásakor a Testület nem foglalkozhat azzal a fellebbezésben elõadott érveléssel, miszerint a mûsorszolgáltató más mûsoraiban foglalkozik a NATO-val más megközelítésben, hiszen a panasz tárgyát konkrétan a "Szabó család" címû mûsor képezi. A kiegyensúlyozottságnak - ha lehetséges - ugyanabban a mûsorban kell megfelelnie a mûsorszolgáltatónak, jelen esetben a sorozat különbözõ részeiben, ez azonban nem valósult meg.

A határozat bírósági felülvizsgálatát az 51.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest 1997. október 2.

Az ORTT határozata a „Szabó család” ügyében

Az Országos Rádió és Televízió Testület 217/97. sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Magyar Rádió Rt. "Szabó család" címû mûsorának a Külügyminisztérium által való támogatása ügyében meghozta az alábbi határozatot:

A Magyar Rádió Rt. "Szabó család" címû mûsorához a Külügyminisztérium által nyújtott pénzbeli hozzájárulás elfogadása megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 18., 25., és 75. §-ában foglaltakat.

Ezért az Országos Rádió és Televízió Testület a törvény 112.§ (1) b) pontja alapján a Magyar Rádió Rt-t írásbeli figyelmeztetésben részesíti és felhívja a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl.

A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtõl számított harminc napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás

A mûsorszolgáltató fent megjelölt mûsorának vizsgálatára az Alba Kör által benyújtott kifogás miatt került sor. A kifogást az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága elbírálta. Az állásfoglalás ellen a Magyar Rádió Rt. jogorvoslati kérelemmel élt, a Testület ennek következtében észlelte, hogy a Panaszbizottság hatáskör nélkül járt el akkor, amikor a kifogást elbírálta.

Így a Testület 42/97. sz. határozatában a 22-1-1635/97. sz. állásfoglalást a mûsor támogatásával kapcsolatos részében hatályon kívül helyezte.

Ugyanakkor saját hatáskörében megállapítja: azzal, hogy a mûsorszolgáltató pénzbeni támogatást fogadott el egy mûsor készítéséhez az állam egyik szervétõl, súlyosan megsértette egyrészt a törvény szellemét, másrészt a törvény 75.§. (1)-(2) bekezdését, amely meghatározza azokat az eseteket, melyekben az állam pénzt adhat a mûsorszolgáltatóknak: "Az állam a központi költségvetés ’Országgyûlés’ fejezetében a részvénytársaságokat - a közalapítványok útján - a mûsorterjesztési költségeiknek megfelelõ összegû támogatásban részesíti."

A Testület megállapítja továbbá, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a törvény 25.§-át is, amely meghatározza, hogy közszolgálati mûsorszolgáltatásban mely mûsorszámok támogathatóak. A "Szabó család" a törvény által fölsorolt mûsorfajták közül egyikbe sem illeszthetõ be.

Az Országos Rádió és Televízió Testület szükségesnek tartja megállapítani, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltató függetlensége megsértésének a súlyos formája ez az eset, amikor egy fikciós mûsorban a kormány szerve általi támogatás ténye a kifogásolt módon jelenik meg.

A közszolgálati mûsorszolgáltatók államtól és kormánytól való függetlenségének és szabadságának követelménye - melyet a törvény bevezetõje fektet le - és így a törvény szelleme sérült azáltal, hogy a kifogásolt mûsorrészek állami, költségvetési pénzbõl jöttek létre.

A határozat bírósági felülvizsgálatát a Rtv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest 1997. október 2.

Az ORTT határozata a „Manőver” ügyében

Az Országos Rádió és Televízió Testület 228/97. sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Magyar Televízió Rt Manõver címû mûsorának a Honvédelmi Minisztérium által való támogatása ügyében meghozta az alábbi határozatot:

A Magyar Televízió Rt Külpolitikai Stúdiójának Manõver címû mûsorához a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott pénzbeli hozzájárulás elfogadása megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 18., 25. és 75.§-ában foglaltakat. Ezért az Országos Rádió és Televízió Testület a médiatörvény 112.§ (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.

A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtõl számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás

Az Országos Rádió és Televízió Testület saját hatáskörben vizsgálta a MTV Rt Külpolitikai Stúdiója által készített Manõver címû sorozatát. E vizsgálat során megállapította, hogy a MTV Rt a mûsor készítéséhez a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumától kapta a pénzt.

A Testület megállapította: azzal, hogy a MTV Rt pénzbeni támogatást fogadott el egy mûsor készítéséhez az állam egyik szervétõl, súlyosan sérti egyrészt a törvény szellemét, másrészt a törvény 75.§.(1)-(2) bekezdését, amely meghatározza azokat az eseteket, melyben az állam pénzt adhat a mûsorszolgáltatóknak: "Az állam a központi költségvetés ’Országgyûlés’ fejezetében a részvénytársaságokat - a közalapítványok útján - a mûsorterjesztési költségeiknek megfelelõ összegû támogatásban részesíti".

Megállapítható továbbá, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a törvény 25.§-át is, amely meghatározza, hogy közszolgálati mûsorszolgáltatásban mely mûsorszámok támogathatóak.

A határozat bírósági felülvizsgálatát a Rtv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest 1997. október 9.

Az Országos Rádió és Televízió Testület nyilatkozata a politikai szervek törvénysértő műsortámogatási törekvéseiről

Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy a Magyar Televízió Rt Külpolitikai Stúdiójártak "Manõver" címû, 1997. július l-én sugárzott mûsorának azon része, amelyben a Honvédelmi Minisztérium Légvédelmi Rakéta-tenderérõl számolt be, nem felelt meg a közszolgálati televízióval szemben támasztott követelményeknek, a mûsorrészlet sértette az elfogulatlan tájékoztatás követelményét.

A Testület álláspontja szerint ez visszavezethetõ arra, hogy a Magyar Televízió Rt a fenti mûsort a Honvédelmi Minisztérium pénzügyi támogatásával készítette, amely támogatás törvénysértõ mivoltát az ORTT 228/1997. (X. 8.) számú határozatában korábban már megállapította.

A Testület a tájékoztatás függetlensége és a tájékozódás szabadsága szempontjából veszélyesnek látja a kormányzati és politikai szervek mûsortámogatási törekvéseit.

Az ORTT már több határozatban állapította meg egyes támogatások szabálytalanságát, ezért felhívja az érintettek figyelmét a médiatörvényben foglalt követelmények tiszteletben tartására.

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának állásfoglalása a „Família Kft.” ügyében

Az Alba-Kör (1055. Budapest, Balaton u. 25.) panasszal fordult az Országos Rádió Televízió Testület Panaszbizottságához, melyben a Magyar Televízió Rt. mûsorszolgáltató Família Kft. címû mûsorsorozatának 1997. augusztus 9. napján sugárzott adása ellen benyújtott panaszának, amely a NATO és Magyarország NATO-tagságának kérdésével foglalkozott, a Panaszbizottság 1. sz. eljáró tanácsa helyt ad.

A Panaszbizottság eljáró tanácsa kötelezi a mûsorszolgáltatót, hogy az állásfoglalás jogerõre emelkedésétõl számított 48 órán belül az alábbiakat értékelõ magyarázat nélkül tegye közzé:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága megállapítja, hogy a Magyar Televízió Rt. 1997. augusztus 9-én sugárzott Família Kft. címû mûsora megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 25.§-át azzal, hogy a szóban forgó mûsor elkészítéséhez a Honvédelmi Minisztériumtól pénzbeli támogatást fogadott el, mert az idézett mûsortípus a törvény értelmében nem támogatható. Megsértette a törvény 18.§ (1) bekezdését is, amely kötelezõen elõírja, hogy a mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen, vagy azt követõen meg kell nevezni."

Jelen állásfoglalással szemben az 1996. évi I. törvény 51.§ (1) bekezdése értelmében annak közlésétõl (kézhezvételtõl) számított negyvennyolc órán belül jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni az Országos Rádió és Televízió Testülethez.

Indokolás

A panaszos a fentebb említett mûsorral kapcsolatban azt panaszolta, hogy a NATO témakörében a mûsor manipulál, a NATO és Magyarország kapcsolata minden esetben egyértelmûen pozitív összefüggésben kerül említésre, minden esetben olyan tálalásban és szövegkörnyezetben jelenik meg, amely alkalmas a kérdésben eddig bizonytalankodók NATO-szimpátiájának felkeltésére, a nézõk érzelmi befolyásolására.

A panaszos elõadta, és sajtóból származó információkkal, az érintettek nyilatkozataival alátámasztotta, hogy a Honvédelmi Minisztérium a NATO- csatlakozással kapcsolatos PR-stratégia részeként több mint 8 millió forint támogatást nyújtott a panaszolt mûsor elkészítéséhez.

Ellenkezõ bizonyításig az eljáró tanács valóságnak fogadta el Tikos László ezredes, a HM sajtóirodája vezetõjének a Budapest Business Journal 1997. július 14-i számában tett elismerõ nyilatkozatát. Hasonlóképpen nyilatkozott a sorozat producere, Gát György egy rádiómûsorban elhangzott beszélgetésben. Noha a korábbi eljárásban az akkor eljáró tanács kötelezte a sorozat producerét a Honvédelmi Minisztérium és a Família Kft. közötti, a támogatásról szóló szerzõdés egy példányának megküldésére; a panaszolt mindezidáig e kötelezettségének nem tett eleget. Erre tekintettel az eljáró tanács kénytelen köztudomásúként elfogadni a támogatás tényét.

A médiatörvény 25.§-a egyértelmûen elõírja, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, azt közvetítõ mûsorszámok, nemzeti és etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, továbbá életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, egyéb társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok támogathatóak. Az eljáró tanács megállapítja, hogy a szóban forgó mûsor e kötelezettségét elmulasztotta.

Elmulasztotta a mûsorszolgáltató a törvény 49.§ (5) bekezdésében foglalt azon kötelezettségét is, hogy az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást haladéktalanul köteles a Panaszbizottságnak megadni.

Az eljáró tanács nem tudta osztani a panaszos azon álláspontját, hogy a kifogásolt mûsor megsértette volna a médiatörvény 4.§ (1) bekezdésében megfogalmazott, illetve 23.§ (2) bekezdésében foglalt törvényi elõírásokat, miszerint közszolgálati mûsorszolgáltató és közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan kell hogy tájékoztasson a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl stb., mert az eljáró tanács álláspontja szerint a kifogásolt mûsor nem minõsül tájékoztató mûsornak, illetve hírmûsornak. Erre tekintettel ugyancsak nem látja indokát az eljáró tanács annak, hogy birság kiszabására tegyen javaslatot az Országos Rádió és Televízió Testületnek.

Budapest, 1997. október 14.

Ügyiratszám: 22-1-1888/97

Nyílt levél a NATOPOLY CD-ROM terjesztésének ügyében

MAGYAR BÁLINT kultuszminiszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Szeretnénk az alábbiakban említésre kerülõ törvénysértésre és összeférhetetlenségre tisztelettel felhívni figyelmét, továbbá ezzel kapcsolatban szeretnénk azonnali intézkedések meghozatalára kérni.

Mint ismeretes, az Európa Stúdió Kommunikációs Kft. elkészítette a NATOPOLY címet viselõ CD-ROM-ot. A CD-ROM - amelynek alcíme "Alkosson képet a NATO-ról" - játékos, kérdés-felelek formában népszerûsíti a NATO-t és propagálja Magyarország NATO-csatlakozását. A CD-ROM haditechnikát, fegyvereket és konkrét fegyvergyártókat is népszerûsít egyben.

A NATOPOLY CD-ROM hivatalos támogatója a magyar fegyverpiac megszerzéséért küzdõ két amerikai fegyverexportõr cég, a vadászgéptender iránt érdeklõdõ McDonnell Douglas és a katonai kommunikációs pályázatban érdekelt Lucent Technologies. A CD-ROM elkészítéséhez szakmai támogatást adott a NATO-tagság népszerûsítését nyíltan vállaló Külügyminisztérium és a Manfred Wörner Alapítvány.

A NATOPOLY CD-ROM-ot a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium postán, ellenszolgáltatás nélkül küldi el az összes magyarországi könyvtárnak, köz- és felsõoktatási intézménynek, ané1kü1, hogy ezen intézmények erre vonatkozó igényüknek hangot adtak volna. A tárca Európai Ügyek és Nemzetközi Szervezetek Fõosztálya a NATOPOLY CD-ROM-hoz külön mellékelt, annak használatát hivatalosan is támogató levélben próbál nyomást gyakorolni a tárcának alárendelten mûködõ intézményekre. (A minden nevezettnek kiküldött levél iktatási száma: 35.112/97. XII., keltezése I997. szeptember 30., aláírója: Kovács István Vilmos fõosztályvezetõ.)

A NATOPOLY CD-ROM minisztérium által való szétküldésével kapcsolatban az alábbi kifogásaink vannak:

1./ A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium a NATOPOLY terjesztése által fegyvergyártók szponzorálta terméket küld széjjel.

2./ A kulturális tárca erõszak és fegyverek népszerûsítését vállalta a diákok, tanárok és más érdeklõdõk kórében.

3./ A minisztérium, mint egyik államigazgatási szervezet, közpénzen egy Kft. termékének szétküldésére vállalkozott minden ellenszolgáltatás nélkül.

4./ A mûvelõdési tárca a NATO-kommunikációs stratégia részeként NATOtagság melletti propaganda-tevékenységet fejt ki.

5./ A tárca, mint a könyvtárak, köz- és felsõoktatási intézmények felettes szerve, helyzetével visszaélve, saját címtára alapján, az intézményekre ráerõlteti a NATOPOLY-t.

Mindezek miatt szeretnénk kérni Öntõl, hogy a NATOPOLY CD-ROM postázását azonnal állítsa le, továbbá kapjon nyilvánosságot, hogy miként volt lehetséges, hogy a minisztérium közpénzek felhasználásával magáncég termékét támogatja anyagilag, valamint, hogy a tárca milyen alapból mennyit költött erre a célra. Kérjük továbbá, hogy a már elküldött NATOPOLY CD-ROM-ok az azt gyártó Kft.-hez való visszajuttatásáról – a Kft. költségén – haladéktalanul rendelkezni szíveskedjen.

Válaszát - még a november 16-i népszavazás elõtt - várva,

tisztelettel

Budapest, 1997. október 20.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának állásfoglalása a „Família Kft.” ügyében

Az Alba-Kör (1055. Budapest, Balaton u. 25.) 1997. szeptember 25-én panasszal fordult az Országos Rádió Televízió Testület Panaszbizottságához a Magyar Televízió Rt. mûsorszolgáltató Família Kft. címû mûsorsorozatának 1997. szeptember 6-án 19 óra 30 perckor (ismétlés: 1997. szeptember 13-án 11 óra MTV 1.), valamint 1997. szeptember 20-án 19 óra 30 perckor bemutatott adásaival kapcsolatban, amely mûsorszámok - többek között - a NATO és Magyarország NATO-tagságának kérdéseivel is foglalkoztak. A Panaszbizottság 1. sz. eljáró tanácsa a panasznak helyt ad.

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága eljáró tanács kötelezi a Magyar Televízió Rt-ot, hogy az állásfoglalás jogerõre emelkedésétõl számított elsõ szombati napon a Família Kft. címû mûsor adása elõtt az alábbiakat értékelõ magyarázat és kommentár nélkül tegye közzé:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága megállapítja, hogy a Magyar Televízió Rt. 1997. szeptember 13-án és szeptember 20-án sugárzott Família Kft. címû mûsorai megsértették a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 25.§-át azzal, hogy a szóban forgó mûsorok elkészítéséhez a Honvédelmi Minisztériumtól és Külügyminisztériumtól pénzbeli támogatásokat fogadtak el, tekintettel arra, hogy a szóban forgó mûsortípus a törvény értelmében egyáltalán nem támogatható. Az elõbb említett jogsértésre tekintet nélkül a mûsorszolgáltató megsértette a médiatörvény 18.§ (1) bekezdését is, amely viszont kötelezõen elõírja, hogy a mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen és azt követõen meg kell nevezni.

A kifogásolt mûsorszámok megtekintése alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a szponzorok támogatása a kifogásolt mûsorokat a nyílt és nyilvánvaló politikai manipuláció eszközévé süllyesztette, amelynek következtében a törvény 23.§-ának (3) bekezdésében szabályozott azon követelményei is sérelmet szenvedtek, amelyek elõírják, hogy ’a közszolgálati mûsorszolgáltató és közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl’.

Megsértette továbbá a mûsorszolgáltató a médiatörvény 49.§ (5) bekezdésében írt azon kötelezettségét is, hogy a vitatott mûsorszámot rögzítõ anyagot a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul köteles rendelkezésre bocsátani."

Jelen állásfoglalással szemben az 1996. évi I. törvény 51.§ (1) bekezdése értelmében annak közlésétõl (kézhezvételétõl) számított 48 órán belül - Panaszbizottság útján - jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni az Országos Rádió és Televízió Testülethez (1088. Budapest, Reviczky u. 5.).

Indokolás

Az eljáró tanács az ügy elõzményeként az alábbi tényállást állapította meg:

A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma 1996-ban elkészítette a tárca NATO-kommunikációs stratégiáját. A tárcát irányító miniszter a nyilvánosság elõtt ismerte el, hogy minisztériuma új stratégiát dolgozott ki a tájékoztató munka erõsítésére, arra, hogy meggyõzzék a közvéleményt a NATO-tagság elõnyeirõl. (Magyar Hírlap, 1997. április 22.)

A Magyar Honvédség Parancsnokságának humán fõcsoportfõnöksége 1997. január 7-én "Az MH és a PR" címmel tanácskozást rendezett. A tanácskozást elõkészítõ hivatalos háttéranyag az Új Honvédségi Szemle 1997/3. számában jelent meg. Ebben a dokumentumban a NATO-csatlakozás elfogadtatása kiemelt feladatként szerepel, továbbá "a Magyar Honvédség PR-tevékenységének meghatározásának fõbb területei" között került említésre, hogy "a nyomtatott elektronikus sajtó intézményeivel, a szerkesztõségekkel, a kiadókkal és azok munkatársaival, az újságírókkal a hadsereg publicitása érdekében médiakapcsolatokat kell kiépíteni". A Magyar Hírlap 1997. július 26-i számában a Honvédelmi Minisztérium illetékese úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg arculatának javítására és a NATO-val kapcsolatos információk közzétételére "fõleg médiatámogatásra" 30-35 millió forint áll rendelkezésre. A Budapesten megjelenõ Budapest Business Journal hasábjain napvilágot látott információk szerint a HM-nek kifejezetten a "NATO reklámozására 35 millió forint áll rendelkezésre" (1997. július 14-20.).

A Honvédelmi Minisztérium sajtóirodájának vezetõje, Tikos László ezredes az elõbb említett újság hasábjain kijelentette, hogy "a HM 8 millió forintot adott a Família Kft.-nek - amely az MTV egyik legnépszerûbb mûsora - 13 NATO mellett érvelõ rész elkészítéséhez".

A Família Kft. mûsor-producere, Gát György az egyik budapesti helyi rádióban, a Melody FM Rádió adásában elismerte, hogy a NATO-csatlakozást támogató epizódok beiktatása érdekében a Família Kft. mûsorait a Honvédelmi Minisztérium anyagilag támogatja (1997. július 28., 11.05 - 12.00 között).

Tényként állapítja meg az eljáró tanács, hogy az általa megtekintett Família Kft. adások egyikében sem került feltüntetésre a mûsorszámok támogatott mivolta. A fent felsorolt állításokkal kapcsolatban a megkifogásolt mûsorszolgáltató semmilyen érdemi védekezést vagy eltérõ tényállás megállapítására vonatkozó bizonyítási indítványt nem terjesztett elõ, így az eljáró tanács a fentieket valóságnak fogadta el.

A panasz tárgyává tett két Família Kft. adás megtekintése során az eljáró tanács megállapította, hogy azokban dramaturgiailag indokolatlan, helyenként kifejezetten bántó, direkt politikai agitáció kifejtésére került sor a különben népszerû színészek elõadásában. Ezek a politikai üzenetek minden esetben egyértelmûen Magyarország NATO-csatlakozásának pozitív megítélését segítették elõ, kifejezésre juttatva azt az álláspontot, hogy demokratikus társadalom csak NATO-tagsággal együtt képzelhetõ el. A NATO "szuper" dolog, "ha a NATO-ba belépünk, nem kell Afganisztánba menni katonáinknak".

A második kifogásolt Família Kft. adásban a folytatásos sorozat szereplõi kilátogatnak a Budapesti Nemzetközi Vásár NATO-pavilonjába. Az 1997. szeptember 12-21. között nyitva tartó BNV NATO-pavilonját a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közösen szervezte, célja kifejezetten a propaganda volt. A pavilon hátterében a videoképernyõn a külügyminiszter arcmását lehetett felismerni, a mûsor sugárzására pedig olyan idõpontban került sor, hogy a mûsor sugárzását követõ napon a pavilon még felkereshetõ volt. A Família Kft. ezáltal nemcsak reklámozta Magyarország NATO-tagságát, hanem konkrétan magának a NATO-pavilonnak is reklámot teremtett, hiszen ráirányította a figyelmet a szóban forgó reklámeszközre.

Mindezek alapján az eljáró tanács megállapítja, hogy a panasz tárgyává tett mûsorszámokban a NATO és hazánk kapcsolatának témája mindig olyan interpretációban és szövegkörnyezetben jelenik meg, amely alkalmas a kérdésben bizonytalankodók NATO-szimpátiájának felkeltésére, a nézõk érzelmi befolyásolására. A mûsorszerkesztõk Magyarország NATO-tagságát csak az elõnyök oldaláról mutatják be, céljuk érezhetõen a NATO-tagság melletti vélemények kialakítása.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt mûsorszámok a kérdéskört egyoldalúan, koncepciózusan, megtévesztésre alkalmas módon, a kisebbségi véleményeknek teret nem adva, nem objektíven közelítik meg.

A konkrét esettõl függetlenül is aggályait fejezi ki az eljáró tanács azon gyakorlatot illetõen, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatóban sugárzásra kerülõ, fikciós jellegû mûsorszámok nyílt vagy burkolt politikai propaganda eszközévé válnak. Kívánatos lenne a jövõre nézve az ilyen gyakorlat elterjedésének elejét venni. Nyilvánvaló, hogy a kifogásolt mûsorszámok eredeti céljukat tekintve nem tájékoztató jellegû mûsorszámok, de mivel aktuálpolitikai kérdésekben direkt módon politizálnak, ezért a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának követelménye okkal kérhetõ rajtuk számon. Ezen megfontolás alapján látja szükségesnek az eljáró tanács a rendelkezõ részben foglalt állásfoglalás közzétételét.

Külön is felhívja a figyelmet az eljáró tanács arra, hogy a panaszolt mûsorszolgáltató a kifogásolt mûsorok felvételét tartalmazó kazettákat több mint egy hónapos késéssel bocsátotta a Panaszbizottság rendelkezésre. Reményünket fejezzük ki, hogy a jövõben ilyesmi nem fordul elõ.

Budapest, 1997. november 17.

Ügyiratszám: 22-1-2072/97

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának állásfoglalása a „Négyágú csillag” ügyében

Az Alba Kör (1055. Budapest, Balaton u. 25.) 1997. november 17-én panasszal fordult az Országos Rádió Televízió Testület Panaszbizottságához a Városi Televízió Pécs mûsorszolgáltató "A négyágú csillag - amit a NATO-ról tudni lehet, tudni érdemes" címû mûsorsorozatának 1997. november 13-án 19 óra 32 perckor sugárzott adásával kapcsolatban, amely mûsor a NATO és Magyarország NATO-tagságának kérdésével is foglalkozott. A Panaszbizottság 4. sz. eljáró tanácsa a panasznak helyt ad.

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának eljáró tanácsa kötelezi a Pécsi Városi Televíziót, hogy az állásfoglalás jogerõre emelkedésétõl számított 48 órán belül hasonló mûsoridõben az alábbiakat értékelõ magyarázat és kommentár nélkül tegye közzé:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága megállapítja, hogy a Városi Televízió Pécs 1997. november 13. napján sugárzott "A négyágú csillag - amit a NATO-ról tudni lehet, tudni érdemes" címû mûsorában megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 3.§ (1), 4.§ (1) bekezdését és 25.§-át, vagyis azt hogy a mûsorszolgáltató önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, a közérdeklõdésre számot tartó hazai vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A Városi Televízió Pécs a jogsértést azzal valósította meg, hogy egyrészt elfogadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma anyagi támogatását a NATO-csatlakozással foglalkozó mûsor elkészítéséhez, másrészt, hogy a mûsor készítõje az EURÓPA STÚDIÓ KOMMUNIKÁCIÓS Kft. volt, amelyben a kifogásolt mûsor vezetõje, a rádió-, illetve televízió-alkalmazottak tulajdonosok."

Indokolás

A panaszos a Pécsi Városi Televízió 1997. november 13. napján 19 óra 30 perckor bemutatott "A négyágú csillag - amit a NATO-ról tudni lehet, tudni érdemes" címû mûsorsorozat utolsó része ellen élt panasszal. Panaszában elõadta, hogy az elõbbiekben megjelölt mûsor a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben a kiegyensúlyozott tájékoztatásról, illetve a mûsorok támogatottságáról szóló rendelkezéseket sértette meg. A mûsorszolgáltató álláspontja szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatást a Városi Televízió Pécs mûsorainak összességében kívánta megvalósítani.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, amely során az eljáró tanács a sorozat utolsó elõtti adását is megtekintette, megállapította, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4.§ (1) bekezdésében foglalt sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Egyértelmûen megállapítható volt, hogy mind a mûsor egészének szellemét és mind a szóban forgó kérdés különbözõ oldalainak bemutatását is tekintve a mûsor valóban a NATO-csatlakozás elõnyérõl és szükségességérõl kívánta meggyõzni a nézõt.

Az eljáró tanács különösen sérelmesnek találta azt, hogy a népszavazást megelõzõ igen rövid idõn belül (3 nappal korábban) a mûsorszolgáltató direkt módon, szinte propagandaszerûen bármilyen más, ellenvéleményt nélkülözve készített mûsort. Az eljáró tanács nem találta alaposnak a mûsorszolgáltatónak azt az elõadását, amely szerint a sorozatban bemutatta a különbözõ véleményeket a NATO-csatlakozás kérdésérõl. A dokumentumokból csak az derült ki, hogy a szóban forgó idõben a különbözõ mûsorok közötti összekötõ szöveg, illetve rövid hírek keretében számolt be a NATO-csatlakozásról szervezett különbözõ eseményekrõl. A panasz szempontjából a fentebbiek ambivalensek voltak.

A kiegyensúlyozott tájékoztatásnak egy mûsorszámban és a mûsorsorozat egészének szintjén is meg kell valósulnia. Az eljáró tanács megjegyzi azt, hogy a kifogásolt mûsorszám a sorozat utolsó, összefoglaló része volt, tehát így az eltérõ véleményeknek legalább itt helyet kellett volna adni.

A továbbiakban az eljáró tanács a kifogásolt mûsorszám támogatottságával foglalkozott. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 3.§ (1) bekezdésében és 25.§-ában foglalt rendelkezéseket. A panaszos az eljárás során csatolta, a mûsor végén készítõként feltüntetett EURÓPA STÚDIÓ KOMMUNIKÁCIÓS Mûsorkészítõ és Kiadói Korlátolt Felelõsségû Társaság cégkivonatát (amelyet a Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata adott ki). Ebbõl egyértelmûen megállapítható volt az, hogy az elõbbiekben az EURÓPA STÚDIÓ KOMMUNIKÁCIÓS KFT. egyik tulajdonosa maga a panaszolt mûsor vezetõje dr. Ómolnár Miklós, és a tulajdonosok között televízió- és rádió-alkalmazottak is vannak.

Megállapítható volt az is, hogy a mûsor támogatója és így értelemszerûen egyik megrendelõje a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. Ilyen körülmények között elképzelhetetlen, hogy megvalósítható lenne a jogalkotó célja, melyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4.§ (1) bekezdésében fogalmaz meg.

A Külügyminisztérium, mint támogató nyilvánvaló, hogy saját elvárásai szerinti mûsort óhajt. A készítõk vonatkozásában etikai kérdés is kellene, hogy legyen az, hogyan "szolgálhatják" a köztelevíziózást "pártatlanul" ily módon.

Mindezekbõl következik, hogy a jogalkotó azon célja, hogy a mûsorszolgáltató minden befolyástól mentesen, szabadon készíthessen mûsort, nem valósult meg.

Budapest, 1997. november 27.

Ügyiratszám: 22-1-2270/97

SAJTÓNYILATKOZAT A MÉDIATÖRVÉNYT SÉRTŐ NATO-PROPAGANDÁRÓL

Az Alba Kör beadványa nyomán az ORTT Panaszbizottsága elmarasztalta a Külügyminisztérium által 4.8 millió forinttal támogatott és mintegy 50 vidéki televízióban, a népszavazást megelõzõen levetítésre került NATO-t népszerûsítõ tévésorozatot. A Pécsi Városi Televízió által is sugárzott "A négyágú csillag - amit a NATO-ról tudni lehet, tudni érdemes" címû, 6 részes sorozat nemcsak a törvénytelen anyagi támogatás elfogadásával, de a mûsor egyoldalúságával, kiegyensúlyozatlanságával is megsértette a médiatörvényt, mivel a mûsor "valóban a NATO csatlakozás elõnyeirõl és szükségességérõl kívánta meggyõzni a nézõt".

A filmsorozat elkészítésére a Külügyminisztérium azt az Európa Stúdió Kommunikációs Kft-t bízta meg, amely a NATO-t népszerûsítõ, NATOPOLY címû CD ROM gyártója is egyben, és amelynek termékét a mûvelõdési tárca ellenszolgáltatás nélkül, 2200 közép- és felsõoktatási valamint közmûvelõdési intézménynek saját költségén kiküldte. A Panaszbizottság külön elmarasztalta a Pécsi TV-t azért, mert annak az Európa Stúdió Kommunikációs Kft-nek a produkcióját vetítette le, amelynek "egyik tulajdonosa maga a panaszolt mûsor vezetõje dr. Ómolnár Miklós", és amelynek "a tulajdonosai között tévé és rádió alkalmazottak is vannak."

A Panaszbizottság döntésével négyre emelkedett azon mûsorok száma (Atlanti Expressz, Szabó család, Família Kft.) amelyeket az ORTT a NATO mûsorok anyagi támogatása és a tárgyilagos tájékoztatás elmulasztása miatt az Alba Kör beadványa nyomán elmarasztalt, és amelyek alapján egyértelmûen kimondható, hogy a kormány népszavazást megelõzõen a médiatörvény folyamatos megsértésével folytatott NATO propagandát.

Budapest, 1997. november 28.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának határozata a „NATO-mozaik” ügyében

Az Alba-Kör (1055. Budapest, Balaton u. 25.) 1997. november 17-én az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságához elõterjesztett panaszának, amelyben a Duna Televízió mûsorszolgáltató "NATO-mozaik" címû mûsorsorozat 1997. november 13. napján 19 óra 45 perckor sugárzott adását kifogásolta, a panaszbizottság 5. sz. eljáró tanácsa helyt ad.

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának eljáró tanácsa kötelezi a Duna Televíziót, hogy az állásfoglalás jogerõre emelkedéstõl számított 48 órán belül hasonló mûsoridõben az alábbiakat értékelõ magyarázat és kommentár nélkül tegye közzé.

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának eljáró tanácsa megállapította, hogy a Duna Televízió 1997. november 13-án, 19 óra 45 perckor bemutatott ’NATO-mozaik’ címû mûsorában megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 3.§ (1), 4.§ (I), továbbá 23.§ (2) bekezdését, illetve a 25.§-át azzal, hogy a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2,3 millió forint összegû támogatásának elfogadásával, a Külügyminisztérium által jóváhagyott tématerv szerint összeállított és szerkesztett mûsort készített Magyarország NATO-hoz való csatlakozásáról, súlyosan megsértve így a kiegyensúlyozott és tárgyilagos tájékoztatás követelményét."

Indokolás

Az Alba Kör panaszos a fenti adás elleni panaszában egyrészt azt sérelmezte, hogy a NATO témakörében sugárzott sorozat elkészítéséhez a mûsorszolgáltató támogatást fogadott el a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumától, másrészt pedig a mûsorszám megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4.§ (1) bekezdésében megfogalmazott elvet.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy a NATO-csatlakozás témája olyan tálalásban és olyan szövegkörnyezetben lett megjelenítve, amely valóban alkalmas volt a nézõk érzelmi befolyásolására, az egyoldalú, olyan véleményeket közlõ koncepciózus elõadásmódra, hogy a nézõk széles körét a szavazás során a NATO melletti voksolásra indítsa.

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a sorozat utolsó adása, mint a téma összefoglaló része három nappal a népszavazás elõtt került bemutatásra fõmûsoridõben. A kifogásolt mûsorszám nem tartalmazott olyan álláspontot, amelyben a csatlakozást ellenzõk véleménye helyet kapott volna.

A fentiekre tekintettel egyértelmû volt az eljáró tanács részére annak megállapítása, hogy a mûsor megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4.§ (1), valamint 23.§ (2) bekezdésében foglaltakat is, hiszen "a közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató rendszeresen átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan kell hogy tájékoztasson". Az említett rendelkezésben foglaltakat a mûsorszolgáltatónak nemcsak az sorozat egészében, hanem egy sorozat adott mûsorán belül is meg kell valósítania.

A panaszolt az eljáró tanács rendelkezésére bocsátotta a mûsorszolgáltatónak a Külügyminisztériummal kötött 1997. májusi támogatási szerzõdését. A szerzõdés I. pontja (A szerzõdés célja) kimondja, hogy: "A támogatott kötelezettséget vállal egy, Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatos, 6 x 15 perces idõtartamú, jóváhagyott tématerv szerint összeállított és szerkesztett tévémûsor-sorozat gyártására és mûsorra tûzésére 1997. második félévében.

A Külügyminisztérium vállalja, hogy a fenti mûsor elkészítését az alábbiakban rögzített feltételek szerint 2,3 millió forinttal támogatja."

A szerzõdés V. pontjában pedig a "Jelentéstétel" címszó alatt (speciális szerzõdéses feltétel) arra vállalt kötelezettséget, hogy "A projekt befejezése után 15 nappal a támogatott a Külügyminisztérium vagy megbízottja számára átadja a következõket: a jelen támogatási szerzõdés alapján készített mûsorokat kazettán, jelentést a támogatás felhasználásáról". Mindezekbõl megállapítható volt, hogy a mûsorszolgáltató a szerzõdésszerû magatartás miatt arra vállalt tehát kötelezettséget, hogy a támogató által jóváhagyott mûsort készít. Így kétségtelen, hogy a mûsorszolgáltató nem önállóan határozta meg a mûsor tartalmát, vagyis ilyen módon súlyosan sérült a 3.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés.

Budapest, 1997. december 5.

Ügyiratszám: 22-1-2271/97

Nyílt levél az Országgyûlés Külügyi valamint Kulturális és Sajtó Bizottságának a NATO-kommunikáció törvénysértései ügyében

SZENT-IVÁNYI ISTVÁN

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Külügyi Bizottság!

Mint Önök elõtt ismert, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és Honvédelmi Minisztériuma 112 illetõleg 35 millió forint összeg felett rendelkezik a kormány ún. NATO-kommunikációs stratégiájának megvalósítására. Ezen összegekbõl a két minisztérium számos projektet támogatott, köztük napilapokat, televíziós és rádiós mûsorokat. A támogatott mûsorok közül eddig az ORTT négy esetben (Atlanti Expressz /két esetben, Szabó család, Família Kft.) állapította meg, hogy a nevezett mûsorok megsértették a médiatörvénynek a támogatás tilalmára vonatkozó szabályokat és ezen mûsorok közül három a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségére vonatkozó elõírásokat is megsértette.

Mint Önök elõtt szintén ismert, a Külügyi Bizottság 1997. június 4-én és ,június 11-én külön foglalkozott az ORTT Panaszbizottságának munkájával. A június 4-i ülés napirendi pontjai között "Beszélgetés a magyar külpolitika szerepérõl a közszolgálati médiában" címû pont is szerepelt, aminek keretében a beszélgetésben Peták István (Magyar Televízió Rt.), Hajdú István (Magyar Rádió Rt.) és Lugossy László (Duna Televízió Rt.) is részt vett. Peták István elnök úr egyebek mellett azt mondta, hogy "az Atlanti Expresszel kapcsolatban egy támogató állásfoglalást, ha megfogalmazna ez a bizottság, nagy segítség lenne számunkra". (Jegyzõkönyv 16. oldal).

A bizottság soron következõ, június 11-i ülésén "Beszélgetés a kormány NATO- és Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos kommunikációs stratégiájáról dr. Eörsi Mátyás politikai államtitkár részvételével" címû napirendi pont keretében ismét téma volt az Atlanti Expressz c. mûsort elmarasztaló ORTT Panaszbizottsági állásfoglalás. Az ülésen a bizottság elnöke, Szent-Iványi István úr azt mondta, hogy Külügyi Bizottság tagjai "erõsítsék meg azt, hogy a Külügyi Bizottságnak az álláspontja, hogy nem sértette meg a közszolgálatiság elvét. az Atlanti Expressz, és errõl levélben értesítést küldünk mind a Külügyminisztériumnak, mind pedig az ORTT-nek, Révész úrnak." (Jegyzõkönyv 32. oldal.) Szent-Iványi István elnök úr javaslatára dr. Eörsi Mátyás politikai államtitkár úr azt mondta, hogy "a magunk részérõl melegen támogatnánk ezt az indítványt, hogy a Külügyi Bizottság levélben lépjen fel az ORTT-nél ebben az ügyben" továbbá, hogy "ha szükséges a Külügyminisztérium szakmai érvekkel készséggel áll a bizottság rendelkezésére...". (Jegyzõkönyv 32. oldal.) A Külügyi Bizottság ezt követõen egyhangúlag elfogadta a nevezett levél elküldését. (Jegyzõkönyv 34. oldal.)

Szent-Iványi István elnök úr, a Külügyi Bizottsága nevében I997. június 13-i dátummal megírta levelét az ORTT elnökének, Dr. Révész T. Mihálynak (Lkt. szám: KÜBt2l/97). Szent-Iványi István elnök úr ezen levelében többek között azt írta, hogy "a kommunikációs stratégiával összhangban elkészített Atlanti Expressz c. tv-sorozatot az ORTT Panaszbizottsága elsõ fokon elmarasztalta a produkció állítólagos elfogultsága, valamint az elkészítéséhez nyújtott támogatás elfogadása miatt. A Külügyi Bizottság tagjai egyhangúan - pártállástól függetlenül – értetlenségüket fejezik ki e döntés miatt. Bizottságunk nevében kérem Elnök Urat és az ORTT-t, hogy a Panaszbizottság álláspontját felülbírálni szíveskedjenek", továbbá, hogy "a Külügyi Bizottság javasolja, hogy - különösen az ilyen típusú mûsorokkal kapcsolatban - a médiatörvényt rugalmasabban értelmezzék" valamint, hogy "kérem Elnök urat, hogy a Külügyi Bizottság ezen véleményérõl a testület tagjait tájékoztatni szíveskedjék, s állásfoglalása során az ORTT vegye figyelembe, hogy az Atlanti Expresszt egyöntetûen támogatjuk". A sajtóban megjelent hírek nyomán talán Önök elõtt is ismert, hogy az ezen ominózus levél megírását követõen az ORTT Panaszbizottsága elsõ fokon még egyszer elítélte az Atlanti Expressz c. mûsort (ügyiratszám: 22-11594/97.), a támogatás elfogadása és a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése miatt, továbbá, hogy a Szabó család (ügyiratszám: 22-1-1635/97.) és a Família Kft. (ügyiratszám: 22-1-1888/97.) c. mûsorok is ugyanerre a sorsra jutottak. Ezeken túlmenõen az Atlanti Expresszt az ORTT másod fokon is kétszer elmarasztalta (ügyiratszám: 162/97. sz., és 226/19957. sz.). Az ORTT másodfokon is elmarasztalta a Szabó család c. rádiómûsort, egyszer azért, amiért támogatást fogadott el (ügyiratszám: 217/97. sz.) és külön azért, amiért a mûsor megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatást (ügyiratszám: 43/97. sz.). (Dokumentumokat lásd a mellékletben.) Ezen precedens értékû állásfoglalások és határozatok alapján egyértelmûen állítható, hogy a külügyi és a honvédelmi tárca által az elektronikus sajtónak kifizetett támogatásainak mindegyike megsérti a médiatörvényt és ezen mûsorok többsége megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó elõírásait is. (A támogatott mûsorok pontos, tételes listáját lásd a mellékletben.)

Mindezek miatt az alábbiakra szeretnénk tisztelettel felhívni az Országgyûlés Külügyi valamint a Kulturális és Sajtó Bizottságának figyelmét:

l./ A Külügyi Bizottság súlyosan megsértette az alkotmányos demokrácia szabályait. A bizottság nyomást akart gyakorolni az ORTT munkájára, durván, pártállami módszereket alkalmazva kívánt beavatkozni az ORTT törvényértelmezési gyakorlatába és az ORTT-t törvénysértõ magatartásra akarta rávenni. A bizottság az ORTT-t az Országgyûlés által alkotott médiatörvény megsértésére szólította fel.

2./ A törvényesség betartása felett õrködni hivatott Külügyi Bizottság pártjára állt a törvénysértéseknek, nem, hogy törvények betartását kérte volna számon az elmarasztalt mûsorszolgáltatótól és a törvénysértõ külügyi tárcától, de kiállt törvénysértõ magatartásuk mellett. Ezzel a Külügyi Bizottság maga is felelõs a kialakult jogsértõ gyakorlat folytatásáért.

3./ Az ügy megítélésénél az sem hagyható figyelmen kívül, hogy azok befolyásolták sikerrel a Külügyi Bizottságot, akiket az ORTT elmarasztaló döntése személyesen is érint. Ugyanis a Külügyi Bizottság jelenlegi elnöke, Szent-Iványi István úr javasolta az ominózus levél megírását, majd pedig, mint a bizottság elnöke, maga írta alá a levelet. Az elnök úr Eörsi Mátyás elõdjeként, mint a Külügyminisztérium politikai államtitkára maga döntött az Atlanti Expressz (és más) mûsorok - jogellenes - támogatásáról. Ezáltal nem történt más, mint a Külügyi Bizottság félrevezetésével, két SZDSZ-es politikus, saját, illetõleg egymás valamint a kormánykoalíció törvénysértéseinek palástolására használta fel a Külügyi Bizottságot.

Mindezek miatt tisztelettel kérjük az alábbi javaslatain elfogadását:

Az ORTT eseti döntései egyértelmûen mutatják, hogy a külügyi és a honvédelmi tárca vagy más néven a kormány kommunikációs stratégiája a médiatörvény tudatos és folyamatos megsértésén alapszik, amirõl egyébként nem mellékesen a média is folyamatosan beszámolt. Ebbõl eredõen, a történtek után, a Külügyi valamint a Kulturális és Sajtó Bizottság nem maradhat néma. A Külügyi Bizottságnak a súlyos hibáját nyilvánosan kell korrigálni azért, hogy legalább a további bûnpártolás vádja alól tisztázni tudja magát, és tekintélyének visszaállítására kísérletet tegyen.

Mindezek miatt javasoljuk, hogy az ominózus levelet a Külügyi Bizottság azonnal, nyilvánosan vonja vissza, ismerje be tévedését, jelentse ki, hogy az ORTT munkájába a továbbiakban nem kíván beavatkozni, valamint hogy a továbbiakban tiszteletben tarja az ORTT döntéseit és az azokban foglaltak betartatásán fog fáradozni. Kérjük továbbá, hogy az Országgyûlés Kulturális és Sajtó Bizottságával közös ülésen tekintse át a kialakult helyzetet és - még a november 16-i népszavazást megelõzõen - szólítsa fel a külügyi és a honvédelmi tárcát arra, hogy a médiatörvény megsértésével azonnal hagyjon fel, továbbá nevezze meg azok szakmai és politikai felelõsségét, akik az ügyben érintettek.

Szeretnénk azt hinni, hogy mindezek megvalósulnak és a az Országgyûlés által hozott törvények immár a Külügyi Bizottsága, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumára és Honvédelmi Minisztériumára valamint a mûsorszolgáltatókra is egyaránt érvényesek lesznek.

Õszintén bízunk abban, hogy a Külügyi valamint a Kulturális és Sajtó Bizottság kész bebizonyítani, hogy Magyarország NATO-tagságát nem ítélik fontosabbnak az alkotmányos demokrácia szabályainak és a törvények betartásánál.

Budapest, 1997. november 5.

Tisztelettel:

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Melléklet:

l ./ Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalásai (Atlanti Expressz /két darab/, Szabó család, Família Kft.).

2. / Az ORTT másodfokú határozatai (Atlanti Expressz 1. és 2., valamint Szabó család /2 darab/).

3. / A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának "NATO kommunikációs stratégiája - támogatott projektek listája", "Már megvalósult projektek" (4 oldal).

4. ) “Folyamatban lévõ projektek” (5 oldal).

KÉRELEM AZ ORSZÁGGYÛLÉS KULTURÁL1S ÉS SAJTÓ BIZOTTSÁGÁHOZ A NATO-KOMMUNIKÁCIÓ TÖRVÉNYSÉRTÉSEI ÜGYÉBEN

VITÁNYI IVÁN

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Bizottság!

1997. november 5-én nyílt levélben fordultunk a T. Bizottsághoz azért, mert a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és Honvédelmi Minisztériuma a NATO-kommunikációs stratégia keretében folyamatosan és ismételten, több ponton megsértette a médiatörvényt. A konkrét ORTT állásfoglalásokat és határozatokat valamint a külügyi tárca által támogatott mûsorok tételes jegyzékét is tartalmazó levelünkben kértük, hogy a T. Bizottság valamint a Külügyi Bizottság együttes ülésen tekintse át a jogsértõ helyzetet és vizsgálja meg saját szerepvállalását az ügyben.

Levelünkre Ön semmilyen választ nem adott.

Mivel az 1997. november 5-én kelt levelünkben felvetett problémák változatlanul fennállnak és a levél megírása óta pontosan négy hónap telt el, továbbá mivel állításainkat azóta újabb - a mellékletben szereplõ - bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani, ezúton erõsítjük meg elõzõ levelünkben foglaltakat és kérjük, hogy - jelenlétünkben - a T. Bizottság érdemben foglalkozzon felvetéseinkkel.

Válaszát várva, tisztelettel:

Budapest, 1998. március 5.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Melléklet:

1./ Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalásai ("NATO-mozaik" /jogerõs/, "A négyágú csillag" ügyekben).

2./ A Honvédelmi Minisztérium által támogatott NATO mûsorok és kiadványok listája. (A Magyar Honvédség és a NATO-csatlakozás média-megjelenítése 1997-ben.)

KÉRELEM AZ ORSZÁGGYÛLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁHOZ A NATO-KOMMUNIKÁCIÓ TÖRVÉNYSÉRTÉSEI ÜGYÉBEN

SZENT-IVÁNYI ISTVÁN

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Külügyi Bizottság!

1997. november 5-én nyílt levélben fordultunk a T. Külügyi Bizottsághoz azért, mert a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és Honvédelmi Minisztériuma a NATO-kommunikációs stratégia keretében folyamatosan és ismételten, több ponton megsértette a médiatörvényt. A konkrét ORTT állásfoglalásokat és határozatokat valamint a külügyi tárca által támogatott mûsorok tételes jegyzékét is tartalmazó levelünkben kértük, hogy a T. Bizottság valamint a Kulturális és Sajtó Bizottság együttes ülésen tekintse át a jogsértõ helyzetet és vizsgálja meg saját szerepvállalását az ügyben.

Az 1997. november 13-án kelt válaszlevelében Szent-Iványi István elnök úr ígéretet tett arra, hogy a felvetett kérdéssel a T. Bizottság érdemben fog foglalkozni, továbbá a Külügyi Bizottság titkársága telefonon ígéretet tett arra, hogy a T. Bizottság ezzel foglalkozó ülésére meghívót kézbesít részünkre.

Mivel az 1997. november 5-én kelt levelünkben felvetett problémák változatlanul fennállnak és a levél megírása óta pontosan négy hónap telt el, továbbá mivel állításainkat azóta újabb - a mellékletben szereplõ - bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani, és mivel december eleje óta sem írásban, sem szóban semmilyen információt nem kaptunk felvetéseink sorsáról, ezúton erõsítjük meg elõzõ levelünkben foglaltakat és kérjük, hogy - jelenlétünkben - a T. Bizottság érdemben foglalkozzon felvetéseinkkel.

Válaszát várva, tisztelettel:

Budapest, 1998. március 5.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Melléklet:

l./ Az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalásai ("NATO-mozaik" /jogerõs/, "A négyágú csillag" ügyekben).

2./ A Honvédelmi Minisztérium által támogatott NATO mûsorok és kiadványok listája. (A Magyar Honvédség és a NATO-csatlakozás média-megjelenítése 1997-ben.)

KÉRELEM AZ ORSZÁGGYÛLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁHOZ A NATO-KOMMUNIKÁCIÓ TÖRVÉNYSÉRTÉSEI ÜGYÉBEN

SZENT-IVÁNYI ISTVÁN

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Külügyi Bizottság!

Köszönettel vettem folyó év március 10-én kelt levelét. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Külügyi Bizottság elnöksége érdemben megvitatta a témát, viszont annál nagyobb szomorúsággal töltött el minket, hogy nem tûzte azt a bizottság napirendjére. Ezzel kapcsolatban szeretnénk élni a közérdekû adatokra vonatkozó törvény adta lehetõséggel és szeretnénk 15 napon belül kérni - a nyílván nem titkosított - azon jegyzõkönyvet amely a nevezett elnökségi döntést tartalmazza.

Az elnökség döntésének indoklása alapján sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a tisztelt Bizottságnak a hatáskörébe tartozó törvényellenes magatartásokkal kapcsolatos ügyeknél “aktuálisabb témákkal” foglalkozott és hogy 1997. november 5. és 1998. március 16. között nem volt ideje ezzel az üggyel is foglalkozni. Tovább növeli szomorúságunkat, hogy a tisztelt elnökség képtelen volt szembe nézni saját jogellenes magatartásával és ezáltal megfosztotta a Bizottságot attól a lehetõségtõl, hogy korrigálja súlyos, a demokratikus országoktól idegen, az alkotmányos demokráciát sértõ magatartásán. A Bizottságnak az Ön által említett véleménynyilvánításhoz természetesen joga van, csakhogy itt nem ez történt, hanem az ORTT durva befolyásolása. Összességében pedig azt kell sajnálattal megállapítanunk, hogy az Ön által vezetett Bizottság tudatosan és aktívan támogatta a külügyi és a honvédelmi tárca folyamatos jogsértõ NATO- kommunikációs stratégiáját, és ezáltal a NATO-csatlakozást, a törvények érvényesülése elé helyezte.

Végül - tekintettel levelének utolsó mondatára - azt is sajnáljuk, hogy Ön csak ismételt megkeresésünkre volt hajlandó tájékoztatni minket az ügy állásáról.

Bízva a következõ Külügyi Bizottság jogállami keretek közötti mûködésében, egyben sikeres részvételt kívánva az elnökségnek és a Bizottság tagjainak a közelgõ választásokon,

tisztelettel:

Budapest, 1998. április 7.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

NYILATKOZAT A NATO-CSATLAKOZÁS KÖLTSÉGEINEK MEGHAMISÍTÁSÁRÓL

A Kossuth Rádió ma sugárzott Déli Krónika címû adásában Magyarország NATO-csatlakozásának költségeirõl nyilatkozó Kovács László, külügy-miniszter úr számításai nem felelnek meg a valóságnak.

A Magyar Honvédség központi folyóiratának júniusi száma közölte a Honvédelmi Minisztérium Integrációs Titkársága által, Magyarország NATO-csatlakozásának várható költségeirõl készült hivatalos számításokat (Új Honvédségi Szemle 1997/6. Dr. Nagy László: Gondolatok a NATO-bõvítés várható költségeirõl. 53-57. oldal). A tanulmányban az áll, hogy Magyarországnak a NATO-csatlakozás összesen 468-630 milliárd forintjába fog kerülni, aminek 13 évre elosztott, egy évre esõ hányada 36-48 milliárd forint. Ez a honvédelmi tárca költségvetésének - 1997-es kiadásait alapul véve - mintegy 37-50 százalékos növekedését jelenti. A Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala által készített és a Központi Statisztikai Hivatalnak megküldött, de eddig nem publikált adatai szerint Magyarország védelmi kiadásai (honvédség, határõrség, ún. egyéb védelmi kiadások) 1997-ben 117.3 milliárd forintot, míg jövõre 142.1 milliárd forintot tesznek ki. A HM adatsora szerint a magyar védelmi kiadások 1998-ban 142.1, 1999-ben 172.0, 2000-ben 206.1, 2001-ben 241.1, 2002-ben 264.6, 2003-ban 291.0,, 2004-ben 317.3, 2005-ben 342.1 milliárd forintot fognak kitenni. Kovács László külügyminiszter úr is pontosan ismeri ezeket a valós adatokat, hiszen az Országgyûlés Külügyi Bizottságának 1997. július 16-i ülésén maga cáfolta a magyar NATO-csatlakozás költségeinél alapul vett honvédelmi kiadások 1.2 GDP százalékáról szóló hivatalos adatotokat. A külügyminiszter úr ugyanis azt mondta, hogy "ami a magyar összesített védelmi kiadásokat illeti, az egyik elem, ami látszik az, hogy a jelenleg összesen a GDP 1.9 százalékát kitevõ védelmi kiadás, ami nemcsak a honvédelmi tárca költségvetését, hanem azon más tárcák költségvetését is tartalmazza - mint például a polgári védelem, a határõrség -, amelyek más országokban szintén a védelmi költségek körébe tartoznak, ma a GDP körülbelül 1.9 százalékát teszi ki. Ezt a következõ években évente 0.1-0.2 százaléknyi GDP összeggel kell emelni, és akkor néhány év alatt el lehet érni azt a GDP-re vetített 2.5 százalékos védelmi kiadást, ami már biztosítja Magyarország NATO-ban való helytállását". (Az Országgyûlés Külügyi Bizottságának hivatalos jegyzõkönyve, 14. oldal.) Mindezen, hantsúlyozottan magyar hivatalos forrásból származó adatok és magától a külügyminisztertõl származó nyilatkozat tanúbizonysága szerint, Kovács László külügyminiszter úr a NATO-csatlakozás költségeire vonatkozó mai nyilatkozatában hamis adatokat használt, és nyilatkozata nem egyéb, mint a közelgõ NATO népszavazásra készülõ kormánynak a lakosság megnyugtatását szolgáló propagandafogása.

Budapest, 1997. október 26.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Sajtónyilatkozat a Kovács László külügyminiszter elleni feljelentésről

Az Alba Kör a mai napon keresetet adott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon KOVÁCS László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere ellen.

A keresetben az Alba Kör arra kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a külügyminiszter úr megsértette a médiatörvényt, mégpedig azzal, hogy a Minisztérium támogatásokat adott a NATO-kommunikációs stratégia keretében az elektronikus sajtóban napvilágot látott NATO-val kapcsolatos mûsorok elkészítéséhez. Továbbá azért, mert a külügyminiszter úr megsértette az Alkotmány 61. szakaszának 2. bekezdését.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a kormány biztosítja a törvények végrehajtását. Álláspontunk szerint ez azt is jelenti, hogy sem a kormány, sem annak egyik tagja, sem az általa vezetett szervezet nem vehet részt - vagy amennyiben észleli azonnal (!) fel kell lépnie ellene - a hatályos jogszabályok megsértésében.

Az Alkotmány azt is kimondja, hogy: a miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen vezetik az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágát.

A miniszteri felelõsségrõl szóló törvény szerint a miniszter a jogszabályban elõirt feladat- és hatáskörében önállóan jár el -- és ezért felelõsséggel (!) tartozik. A külügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló Kormányrendelet szerint a külügyminiszter koordinálja a közvélemény és az érdekvédelmi szervezetek hazai tájékoztatását az európai integrációról és a kormány politikájáról.

Az Országos Rádió és Televízió Testület több határozatában megállapította, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió több mûsorában megsértette a pártatlan tájékoztatási kötelezettségét. Megsértette azzal: hogy egyoldalúan tájékoztatott, és megsértette azzal: hogy pénzbeli hozzájárulást fogadott el az állam egyik szervétõl, nevezetesen a Magyar Köztársaság Külügy-minisztériumától. Álláspontunk szerint a jogsértés nem csak a támogatást elfogadó, hanem az azt nyújtó részérõl is fenn áll, súlyosbítva azzal, hogy állami költségvetési pénzt használ a támogatást nyújtó jogsértõ célra.

Az ORTT vizsgálata során nem volt arra lehetõség, hogy a panaszos megismerje a támogatás körülményeit és feltételeit. Erre nézve az érintett államigazgatási szerv sem adott a panaszos részére felvilágosítást.

A NATO-kommunikációs stratégia által támogatott projektek listája azonban, amely részben tartalmazza az ORTT által vizsgált és elmarasztalt mûsorokat, olyan egyértelmû utalásokat tartalmaz, melyek nem hagynak kétséget a tájékoztatás megkövetelt irányultsága iránt.

Budapest, 1997. november 13.

Csapoly Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Közlemény a Duna TV, Cselényi László és Kovács László külügyminiszter elleni feljelentésről

Az Alba Kör a mai napon a Budai Központi Kerületi Bíróságon feljelentette a Duna Televíziót (I. rendû alperes), Cselényi Lászlót a Duna TV szerkesztõ-riporterét (II. rendû alperes) és Kovács László külügyminisztert (III. rendû alperes) az Alba Kör jó hírnevének megsértése miatt.

A Duna Televízió a NATO népszavazást megelõzõ hetekben hat részes tévé-sorozatot közvetített "NATO-mozaik" címmel, aminek az elkészítéséhez a Külügyminisztérium 2.3 millió forinttal járult hozzá. Az Alba Kör a médiatörvény által tiltott szponzorálás miatt (amit utóbb az ORTT Panaszbizottsága megállapított) nem volt hajlandó szerepelni a Cselényi László által szerkesztett filmsorozatban. Ezt követõen Cselényi László telefonon zsarolni próbálta az Alba Kört azzal, hogy amennyiben nem vesz részt a filmben, az Alba Körre nézve negatív, korábban felvett filmrészleteket használ fel. Az Alba Kör ezek után írásban tiltotta le a róla korábban készült filmrészletek közlését. Cselényi László a sorozat utolsó, a népszavazást. megelõzõ csütörtökön, fõmûsoridõben levetítésre került epizódjában az Alba Körrõl filmfelvételeket közölt és valótlan, az Alba Kört illetõen negatív értékítéletet fogalmazott meg.

A tiltott támogatást folyósító tárca elsõ embere, Kovács László külügyminiszter, a tiltott támogatást elfogadó Cselényi László kérdéseire adott válaszaiban kifejtette, hogy az Alba Kör saját NATO-ellenes kampányára 50 míllió forintot kért a Külügyminisztériumtól. Kovács László valótlan tényt közölt, mivel az Alba Kör a tárcához 1997 júniusában írt levelében bizonyíthatóan az írta, hogy az 1997-ben a tárcának NATO-kampányára rendelkezésére álló 112 millió forintból az akkor még szétosztásra nem került, maradék 50 millió forintot a NATO-tagságot ellenzõ civil szervezetek között arányosan és nyilvános pályázat útján osszák szét.

Az Alba Kör nem vagyoni kártérítés jogcímén 200 ezer forint kártérítés megállapítását is kérte a bíróságtól.

Az ORTT Panaszbizottsága 1997 decemberében megállapította, hogy a nevezett mûsor megsértette a médiatörvényt azzal, hogy támogatást fogadott el a Külügyminisztériumtól, továbbá azzal, hogy "a Külügyminisztérium által jóváhagyott tématerv szerint összeállított és szerkesztett mûsort készített Magyarország NATO-hoz való csatlakozásáról, súlyosan megsértve így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét".

Az Alba Kör azért tartja fontosnak ebben az esetben igazának bírósági úton való érvényesítését, mivel itt pontosan tetten érhetõ a külügy tisztességtelen, manipulatív, jogsértõ NATO-kampánya.

Budapest, 1998. február 10.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje

Nyílt levél a Magyar Katolikus Püspöki Karnak Mayer Mihály püspök úr NATO-csatlakozást támogató közleménye kapcsán

Tisztelt Magyar Katolikus Püspöki Kar, tisztelt Elnök Úr!

Mint ismeretes, a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagja, a püspöki kar Justitia et Pax Bizottságának elnöke, Mayer Mihály pécsi megyés püspök úr 1997. október 10-én kelt közleményében, a Magyar Távirati Irodán, valamint országos és megyei napilapok hasábjain keresztül közzétette véleményét Magyarország NATO-csatlakozásáról. A püspök úr közleményében az ötödik parancsra és a 11. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes kezdetû konstitúciójára hivatkozva fejtette ki véleményét a Magyar Honvédség felszerelésérõ1 és korszerûsítésérõl, valamint geopolitikai, gazdasági, biztonsági, katonai és teológiai érvek alapján egyértelmûen kiállt Magyarország NATO-tagsága mellett. Mayer Mihály úr közleményét – a minden katolikus plébániára is eljutó - katolikus hetilap, az Új Ember kiemelt helyen, teljes terjedelmében, "A NATO mellett érvel a pécsi püspök" szalagcímmel, illetõleg "Ez tûnik reális alternatívának" fõcímmel közölte október 19-én. Mayer Mihály úr azt is közzétette, hogy “több sajtótermékben, így az Új Emberben is magánemberként, s nem megyés püspökként mondta e1 véleményét” (Új Magyarország, 1997. október 25., 4. oldal).

Megítélésünk szerint, a MKPK nem maradhat néma ebben a fontos kérdésben, mivel a MKPK egyik tagjának, az egyik legfontosabb és az egyik, e kérdésben legilletékesebb bizottságának, az Igazság és Béke Bizottság elnökének, egy népszavazás elõtt álló, politikai kérdésben, a világi és egyházi közvélemény elõtt kinyilvánított véleményérõl van szó, amit nem lehet kizárólag magánvéleményként értelmezni.

Mindezek miatt, tisztelettel kérjük a MKPK-t, hogy haladéktalanul foglaljon állást Mayer Mihály püspök úr nevezett nyilatkozatának ügyében. Kérjük, hogy a tisztelt MKPK határolja el magát a püspök úr nyilatkozatától, a nyilatkozatban foglaltaktól és minderrõl a közvéleményt a Magyar Távirati Irodán és az Új Ember c. hetilapon keresztül – még a november 16-i népszavazást megelõzõen - tájékoztatni szíveskedjen.

Ezen nyílt levelünkben egyben szeretnénk tisztelettel felkérni a MKPK-t, hogy a NATO-csatlakozás kérdésében egyértelmûen nyilvánítsa ki semlegességét, és sem közvetett, sem pedig közvetlen módon ne foglaljon állást e kérdésben. Kérjük továbbá, hogy a népszavazáson való részvétel és a népszavazásra feltett kérdés megválaszolásának tárgyában helyezkedjen arra az álláspontra, hogy ezek mindenkinek a saját lelkiismerete szerint eldöntendõ kérdések.

Válaszukat várva, tisztelettel:

Budapest, 1997. október 27.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivõje