A munkástanácsok jogainak és
mûködésének alapelvei
*

*A Munkástanácsok Parlamentjének 1956. október 31-én hozott határozata.
A "Baloldali Alternatíva" Egyesülés 1989. október 23-i plakátjának szövege.


1. Az üzem a munkásoké. A munkások az államnak a gyár termelése után adót és az üzemi nyereségbõl megállapított részesedést fizetnek.

2. A vállalat legfõbb irányító szerve a dolgozók által demokratikusan választott munkástanács.

3. A munkástanács saját kebelébõl 3-8 tagú igazgatói bizottságot választ, amely a munkástanács állandó eljáró szerve, amely igazgatói bizottság késõbb részletesen megállapított feladatokat is el fog látni.

4. Az igazgató az üzem alkalmazottja. Az igazgatót és a fontosabb munkakört betöltõ alkalmazottakat a munkástanács választja. A választást megelõzi az igazgatói bizottság által nyilvánosan meghirdetett pályázat.

5. Az igazgató a vállalat ügyeinek intézõje, a munkástanácsnak felel.

6. A munkástanács fenntartja magának a következõ jogokat:

a. Jóváhagyja a vállalat valamennyi tervét.

b. Dönt a béralap megállapításáról és felhasználásáról.

c. Az összes külföldi szállítási szerzõdések megkötésérõl.

d. Valamennyi hitelügylet lebonyolításáról.

7. Vita esetén valamennyi dolgozóra nézve a munkaviszony keletkezésérõl és megszûntetésérõl ugyancsak a munkástanács dönt.

8. Jóváhagyja a mérlegeket és dönt a vállalat részére megmaradt nyereség hovafordításáról.

9. Saját kezébe veszi a vállalat szociális ügyeinek intézését.